3. Szerves
kémia
TÉMÁK |
|
VIZSGASZINTEK |
|
|
Középszint |
Emelt szint |
|
|
|
|
|
Szerves
anyag |
Fogalmi
szint |
a
szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén
elemek. |
|
|
Értse |
a
szénatom molekulaképző sajátságait. |
|
A
szerves molekulák szerkezete |
Fogalmi
szint |
konstitúció,
konfiguráció, konformáció. |
konformerek. |
Értse |
|
az
etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. |
|
|
Tudja
|
megszerkeszteni
molekulák konstitúciós képletét. |
|
Izoméria –
Az izoméria típusai |
Fogalmi
szint |
az
izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria),
geometriai (cisz-transz) izomerek. |
optikai
izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomer-pár. |
|
Értse |
a
cisz-transz izomériát a but-2-én példáján. |
a
geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a
kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy
konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalmát. |
|
Tudja
|
felírni
adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. |
felismerni
a geometriai izomereket, felismerni a kiralitáscentrumot a molekulában. |
Homológ
sor |
Fogalmi
szint |
homológ
sor fogalma. |
|
|
Tudja
meghatározni |
|
az
adott homológ sor összegképletét. |
Funkciós
csoport |
Fogalmi
szint |
funkciós
csoport fogalma, nevük, képletük. |
|
|
Tudja
felismerni |
a
tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. |
|
A
szerves vegyületek csoportosítása |
Fogalmi
szint |
csoportosítás
funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint. |
|
Tulajdonságok |
Értse |
az
op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. |
|
–
Reakciótípusok |
Fogalmi
szint |
a
p-kötés szerepe, a funkciós
csoportok szerepe, szubsztitúció,
addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. |
|
|
Tudja
felismerni |
az
egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik. |
|
3.2 Szénhidrogének |
|
|
|
3.2.1
Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) |
|
|
|
Alkán,
cikloalkán (paraffin,
cikloparaffin) |
Fogalmi
szint |
Alkán
és cikloalkán fogalma, általános összegképlet. |
|
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
az
első tíz normális láncú alkán neve,
az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo-propil)
nevei, a szénatom rendűsége. |
az
első húsz normális láncú alkán
neve, az alkilcsoportok rendűsége. |
|
Értse |
az
elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb
szénlánc, sorszámozás). |
|
|
Tudja
elnevezni |
az
egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. |
az
egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat. |
–
Izoméria |
Értse |
a
konstitúciós izoméria lehetőségeit. |
|
–
Anyagszerkezet |
Értse |
a
tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a
polaritásukat, rácstípusukat. |
|
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság. |
|
Értelmezze |
az
olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. |
az
op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. |
|
|
Tudja
összehasonlítani |
bármely
két, normális láncú alkán fp.-ját. |
az
azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadás- és forráspontját; az alkán és
cikloalkán fp., op.-ját. |
–
Kémiai reakciók |
Fogalmi
szint |
éghetőség,
robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás. |
krakkolás. |
|
Hasonlítsa
össze Értelmezze |
reakciókészségüket
a telítetlen vegyületekkel. a
reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból. |
a
nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit. |
|
Tudja
|
kísérlettel
igazolni a reakciókészségüket, felírni
tökéletes égésük egyenletét, felírni
egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását. |
felírni
tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. |
–
Előfordulás |
Fogalmi
szint |
földgáz,
kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi
vonatkozások. |
benzinreformálás. |
|
Értelmezze |
a
kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az
oktánszámot. |
|
–
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
energiahordozók,
oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és
oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. |
|
|
Értse |
a
szintézisgáz előállítását. |
|
3.2.2
Alkének (olefinek) |
|
|
|
Alkén
(olefin) |
Fogalmi
szint |
alkén,
olefin fogalma, általános összegképlet. |
|
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
a
kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. |
|
|
Tudja
megadni |
az
egyszerűbb alkének szabályos nevét. |
|
–
Izoméria |
Fogalmi
szint |
konstitúciós
izoméria, geometriai izoméria. |
|
|
Értse |
az
izomériát a butén példáján. |
|
|
Tudja
felismerni |
|
a
geometriai izomereket más olefinek esetében. |
–
Molekulaszerkezet |
Értelmezze |
a
térbeli alkatot az etén példáján, az
olefinek polaritását. |
|
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság. |
|
Értse |
az
op. és fp. változását a homológ sorban. |
az
op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. |
|
Fogalmi
szint |
kormozó
égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció,
monomer és polimer, a termék elnevezése. |
Markovnyikov-szabály. |
|
|
Értelmezze |
a
reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel,
a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. |
a
kormozó égés okait. |
|
Tudja |
értelmezni
az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes
égésük egyenletét. |
felírni
tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni
az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a
Markovnyikov-szabályt), a termékek elnevezésével, jelölni az egyszerűbb
alkének polimerizációs folyamatait. |
–
Előállítás |
Fogalmi
szint |
iparban
kőolajból. |
|
|
Értse |
az
etén laboratóriumi előállításának egyenletét. |
az
etén etanolból való előállításának kísérletét. |
3.2.3
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének |
|
|
|
3.2.3.1
Diének |
Fogalmi
szint |
dién
fogalma. |
általános
összegképlet. |
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
buta-1,3-dién,
izoprén. |
|
–
Anyagszerkezet |
Fogalmi
szint |
a
konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció). |
|
|
Értse |
|
az
buta-1,3-dién téralkatát. |
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
halmazállapot,
szín (butadién, izoprén), addíció |
|
|
Értse |
a
butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a
butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. |
|
–
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
műgumi |
|
3.2.3.2
Természetes poliének |
Fogalmi
szint |
kaucsuk,
gumi, ebonit, karotinoidok. |
|
Értelmezze |
|
a
kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti
különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. |
|
3.2.4
Alkinok |
|
|
|
Alkin |
Fogalmi
szint |
alkin
fogalma. |
általános
összegképlet. |
3.2.4.1
Etin (acetilén) –
Molekulaszerkezet |
Értse |
téralkatát,
kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. |
|
–
Fizikai tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). |
|
|
Tudja
értelmezni |
az
acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. |
|
|
Fogalmi
szint |
robbanékonyság,
égés, addíció. |
|
Értse,
értelmezze |
a
reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel),
hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit. |
savi
sajátságát, a sóképzését nátriummal. |
|
|
Tudja
értelmezni |
az
acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. |
|
–
Előállítás |
Fogalmi
szint |
iparban
metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). |
|
–
Felhasználás |
Tudja
értelmezni |
felhasználásával,
jelentőségével kapcsolatos információkat. |
|
3.2.5
Aromás szénhidrogének |
|
|
|
Fogalmi
szint |
aromás
vegyület. |
|
|
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
|
arilcsoportok
(fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. |
|
Tudja
|
|
a
benzol egyszerű származékainak elnevezését. |
3.2.5.1
Benzol –
Molekulaszerkezet |
Fogalmi
szint |
hat
delokalizált p-elektron. |
|
Értelmezze |
a
térszerkezetét, polaritását. |
az
aromás jelleg energiaviszonyait. |
|
Tudja
összehasonlítani |
|
a
kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhidrogénekhez viszonyítva. |
|
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság. |
|
|
Fogalmi
szint |
kormozó
égés, szubsztitúció. |
|
Értse |
a
reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók
körülményeivel). |
a
kormozó égés magyarázatát. |
|
–
Előállítás |
Fogalmi
szint |
|
aromatizációval
(benzinreformálás). |
–
Élettani hatás |
Fogalmi
szint |
rákkeltő
hatás. |
|
3.2.5.2
Toluol, sztirol |
Fogalmi
szint |
képletük,
halmazállapotuk. |
|
Értse |
|
a
sztirol polimerizációját. |
|
–
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
oldószer
(toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik:
robbanószerek (pl. TNT). |
|
3.2.5.3
Naftalin |
|
|
|
–
Molekulaszerkezet |
Fogalmi
szint |
|
10
delokalizált pi-elektron. |
Értelmezze
|
|
az
aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. |
|
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
|
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság, szublimáció. |
Értse |
|
az
op. és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. |
|
|
Fogalmi
szint |
|
szubsztitúció. |
Értse |
|
a
halogén-szubsztitúcióját és körülményeit. |
|
–
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
|
molyriasztó,
műanyagok, festékek alapanyaga. |
Tudja
használni |
a
szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében. |
|
|
3.3 Halogéntartalmú
szénhidrogének |
|
|
|
Elnevezés |
Fogalmi
szint |
alkil-halogenid,
szabályos elnevezés. |
rendűség. |
|
Tudja
|
a
tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. |
|
Anyagszerkezet |
Értse |
polaritásukat. |
|
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
a
tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. |
|
Értse |
|
a
molekula tömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságokkal. |
|
|
Tudja
összehasonlítani |
|
az
op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. |
Kémiai
reakciók |
Fogalmi
szint |
polimerizáció
(vinil-klorid). |
szubsztitúció,
elimináció, Zajcev-szabály. |
|
Értelmezze |
|
a
Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott
körülményekkel. |
|
Tudja
elemezni |
|
egyszerűbb
alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. |
|
Tudja
|
|
különböző
alkil-halogenidek előállítási módjait. |
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
oldószer
(kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12),
tűzoltószer (szén-tetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon,
vinil-kloridból PVC). |
|
Környezetvédelmi
vonatkozások |
Fogalmi
szint |
mérgező
hatás, ózonlyuk, savas eső. |
|
Tudja
használni |
a
halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében. |
|
|
3.4 Oxigéntartalmú
szerves vegyületek |
|
|
|
Egyszerű
funkciós csoportok |
Fogalmi
szint |
hidroxil-,
éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). |
|
Tudja
|
felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós
képletben. |
|
|
Összetett
funkciós csoportok és származtatásuk |
Fogalmi
szint |
karboxil-,
észtercsoport. |
|
Tudja
felismerni |
a
funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. |
|
|
Vegyületcsoportok |
Fogalmi
szint |
alkohol,
fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. |
|
|
Tudja
|
csoportba
sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket. |
|
3.4.1
Hidroxivegyületek |
|
|
|
3.4.1.1
Alkoholok |
Fogalmi
szint |
alkohol
fogalma. |
|
|
Értse |
a
metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az
egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. |
|
|
Tudja
megállapítani |
a
tanult vegyületek rendűségét, értékűségét. |
a
rendűséget és értékűséget ismeretlen vegyületekben. |
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
az
elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek
(faszesz, borszesz, glikol, glicerin). |
|
|
Tudja
|
az
egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. |
|
–
Anyagszerkezet |
Értse |
a
polaritásukat. |
|
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). |
|
|
Értse |
a
hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság
meghatározásában. |
|
|
Tudja
|
viszonyítani
a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz. |
becsülni
különböző alkoholok fp- és op.-viszonyait, oldhatóságát. |
– Kémiai reakciók |
Fogalmi
szint |
sav–bázis
sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal
(észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder
alkoholok oxidációja. |
|
|
Értse |
az
etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az
etanol és a propán-2-ol oxidációját. |
|
|
Tudja |
értelmezni
az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű
kémcsőkísérleteket. |
értelmezni
az alkoholok kémiai reakcióit a megadott vegyületek esetében, a reakciók
jelölését általánosan is. |
–
Előfordulás |
Fogalmi
szint |
észterekben,
kötötten. |
|
–
Élettani hatás |
Fogalmi
szint |
az
etanol, a metanol mérgező hatása. |
a
glikol mérgező hatása. |
–
Előállítás |
Fogalmi
szint |
a
metanol (szintézisgázból), etanol
(eténből, illetve erjesztéssel). |
|
|
Értse,
ismerje |
az
előállítási egyenleteket. |
|
–
Felhasználás |
Tudja
értelmezni |
az
előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti
vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. |
|
|
Értelmezze |
|
a
felhasználással kapcsolatos tulajdonságokat. |
3.4.1.2
Fenolok |
Fogalmi
szint |
fenolok
fogalma. |
|
3.4.1.2.1
Fenol |
Fogalmi
szint |
karbolsav. |
|
–
Anyagszerkezet |
Értse |
polaritását,
hidrogénkötésre való hajlamát. |
a
téralkatát. |
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
halmazállapot,
szín, szag, oldhatóság. |
|
– Kémiai reakciók |
Fogalmi
szint |
sav–bázis
sajátság, sóképzés. |
|
Értelmezze |
a
reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). |
a
savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval
szembeni érzékenységét. |
|
–
Élettani hatás |
Fogalmi
szint |
baktériumölő,
mérgező. |
|
–
|
Fogalmi
szint |
fertőtlenítő
szer, műanyaggyártás. |
|
3.4.2
Éterek |
|
|
|
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
csoportnevek
+ éter. |
|
|
Tudja
elnevezni |
|
az
egyszerűbb étereket. |
–
Anyagszerkezet |
Értse |
|
a
polaritásukat. |
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
oldhatóság,
szag, halmazállapot a dietil-éter példáján. |
|
|
Értelmezze |
az
op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján. |
|
|
Tudja
viszonyítani |
|
az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő
moláris tömegű alkoholokéhoz, alkánokéhoz. |
|
Fogalmi
szint |
a
dietil-éter gyúlékonysága. |
savas
hidrolízis. |
–
Előállítás |
Fogalmi
szint |
szimmetrikus
étereké. |
vegyes
étereké. |
|
Értse |
a
dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. |
|
–
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
a
dietil-éter felhasználása. |
|
3.4.3
Oxovegyületek |
|
|
|
–
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
aldehidek
(formilcsoport), ketonok (ketocsoport). |
|
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
szabályos
név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid,
acetaldehid, aceton). |
triviális
név (benzaldehid, akrolein). |
|
Tudja
|
a
tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. |
az
egyszerűbb oxovegyületek elnevezését. |
–
Anyagszerkezet |
Értse |
az
oxocsoport polaritását. |
|
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
halmazállapot,
oldhatóság a tanult vegyületek esetében. |
|
|
Tudja
viszonyítani |
|
op.-ot,
fp.-ot, oldhatóságot az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. |
– Kémiai reakciók |
Fogalmi
szint |
redukciójuk
alkohollá, oxidációjuk. |
addíció. |
|
Értse |
a
formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti
különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). |
a
paraformaldehid keletkezését. |
|
Tudja |
értelmezni
az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű
kísérleteket, felírni
a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton
példáján |
értelmezni
az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását, felírni
az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehling-reakciójának egyenletét
(általánosan is). |
–
Előállítás |
Fogalmi
szint |
formaldehid
(metanolból). |
|
–
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
formaldehid
(tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). |
|
|
Értse |
|
a
formalin összetételét. |
–
Élettani hatás |
Fogalmi
szint |
formaldehid
(sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton
(cukorbetegség, alkoholizmus). |
|
3.4.4
Karbonsavak |
|
|
|
–
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
csoportosítás
értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak
általános képlete. |
|
|
Tudja
|
a
tanult karbonsavakat csoportba sorolni. |
|
–
Nevezéktan |
Fogalmi
szint |
szabályos
név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav,
olajsav, benzoesav), karboxilcsoport,
acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának,
illetve savmaradékának neve. |
triviális
név (vajsav), |
|
Tudja
|
|
az
egyszerűbb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a
szabályos név megadását az adott képlet alapján. |
–
Anyagszerkezet |
Értse |
a
karboxilcsoport polaritását. |
a
karbonsavak dimerizációját. |
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság. |
|
Értse |
a
hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság
meghatározásában. |
|
|
|
Tudja
viszonyítani |
|
az
op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és
észterekéhez. |
–
Kémiai reakciók |
Fogalmi
szint |
sav–bázis
jelleg, észterképződés |
a
hangyasav redukáló sajátsága, redukció primer alkohollá |
|
Értse |
az
ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal,
nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a
hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav
egyensúlyi reakcióját. |
a
savi erősség változását a homológ sorban, a
hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a
hangyasav reakcióját brómos vízzel. |
|
Tudja
|
értelmezni
a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. |
felírni
a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, felírni
a karbonsavak alkoholokkal való észteresítési reakcióját. |
–
Előállítás |
Értse |
az
ecetsav előállításának folyamatait. |
|
–
Egyéb |
Tudja
értelmezni |
az
előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. |
|
3.4.4.1
Egyéb funkciós csopor-tot tartalmazó karbonsavak |
Fogalmi
szint |
tejsav,
borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. |
|
Tudja
alkalmazni |
az
előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal
kapcsolatos információkat. |
|
|
3.4.4.3
A karbonsavak sói |
Fogalmi
szint |
elnevezésük,
halmazállapotuk. |
|
–
Felhasználás |
Értse |
a
szappan tisztító hatását. |
|
3.4.5
Észterek |
|
|
|
–
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
csoportosítás
az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint. |
|
3.4.5.1
|
|
|
|
–
Nevezéktan |
Tudja
|
az
egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését. |
az
egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését. |
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
halmazállapot,
szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek). |
|
|
Tudja
viszonyítani |
|
az
op.-ot, a fp.-ot, oldhatóságot az azonos moláris tömegű karbonsavakéhoz, az
oxovegyületekéhez. |
–
Kémiai reakció |
Fogalmi
szint |
lúgos
hidrolízis. |
|
|
Értse |
az
etil-acetát hidrolízisét. |
|
|
Tudja
|
értelmezni
a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. |
felírni
az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisét. |
–
Előállítás |
Fogalmi
szint |
savból
és alkoholból. |
|
–
Felhasználás |
Tudja
értelmezni |
az
előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. |
|
–
Zsírok, olajok (gliceridek) |
Fogalmi
szint |
zsír
és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság,
hidrolízisük, biológiai jelentőségük. |
|
|
Értelmezze |
a
zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a
telítetlenség kimutatását. |
a
zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. |
|
Tudja
felírni |
|
tetszőleges
glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét. |
3.4.5.2
Szervetlensav-észterek |
Fogalmi
szint |
nitroglicerin
(robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep),
szulfátészterek (mosószer). |
|
3.4.5.3
Egyéb |
Tudja
használni |
az
oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében. |
|
TÉMÁK |
|
VIZSGASZINTEK |
|||
|
Középszint |
Emelt szint |
|||
3.5 Nitrogéntartalmú
szerves vegyületek |
|
|
|
||
3.5.1
Aminok |
Fogalmi
szint |
funkciós
csoportjuk. |
|
||
–
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
|
értékűség,
rendűség, az egyértékű, nyílt láncú alkil-aminok homológ sorának általános
képlete. |
||
|
Tudja
|
|
felismerni
az értékűséget, a rendűséget. |
||
–
Elnevezés |
Fogalmi
szint |
az
elnevezés szabályai. |
triviális
név (anilin). |
||
|
Tudja
|
a
C1 –C3 aminok elnevezését. |
az
egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név
alapján a képlet felírását. |
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
|
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság. |
||
Értelmezze |
|
az
op., a fp.és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az
anilin oldhatóságát. |
|||
|
Tudja
összehasonlítani |
|
az
izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a
fp.-ot a megfelelő moláris tömegű alkánokéval. |
||
–
Kémiai reakciók |
Fogalmi
szint |
sav–bázis
sajátság. |
amidképzés. |
||
Értse |
a
metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só
elnevezését. |
|
|||
|
Tudja
értelmezni |
|
az
alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal. |
||
3.5.2
Aminosavak |
Fogalmi
szint |
aminosav
fogalma. |
|
||
–
Példák |
Fogalmi
szint |
glicin. |
|
||
–
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
csoportosítás
az oldalláncok fajtái szerint. |
|
||
–
Szerkezet |
Fogalmi
szint |
az
a-aminosav általános
szerkezete. |
kiralitásuk, a
természetes eredetű aminosavak konfigurációja. |
||
|
Értelmezze |
az
ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. |
|
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
halmazállapotuk. |
|
||
|
Értse |
a
glicin op.-jának magyarázatát. |
|
||
|
Fogalmi
szint |
amfotéria. |
|
||
Értelmezze |
a
glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. |
|
|||
|
Tudja
megbecsülni |
|
a
természetes eredetű aminosavak polaritását, sav-bázis tulajdonságát képlet
alapján. |
||
–
Előfordulás |
Fogalmi
szint |
a
fehérjékben, kötötten. |
|
||
3.5.3
Savamidok |
Fogalmi
szint |
funkciós
csoport. |
|
||
–
Elnevezés |
Fogalmi
szint |
az
elnevezés szabályai, triviális
nevek (formamid, acetamid, karbamid). |
|
||
|
Tudja |
|
elnevezni
az egyszerűbb amidokat. |
||
–
Anyagszerkezet |
Fogalmi
szint |
delokalizált
pi-elektronrendszer. |
|
||
Értse |
a
polaritásukat, a síkalkatú s-vázat. |
|
|||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
halmazállapot. |
oldhatóság. |
||
Értse |
az
op. halmazszerkezeti magyarázatát. |
|
|||
Tudja
viszonyítani |
|
a
hidrogénkötés erősségét a megfelelő moláris tömegű karbonsavakhoz. |
|||
– Kémiai reakciók |
Fogalmi
szint |
|
savas
hidrolízis, sav-bázis tulajdonság. |
||
3.5.4
Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek |
|
|
|
||
3.5.4.1
Piridin |
Fogalmi
szint |
konstitúció,
aromás rendszer. |
|
||
|
Értse |
a
polaritását. |
|
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
szag, halmazállapot, oldhatóság. |
|
||
Értelmezze |
|
az
op.-ját és az oldhatóságát. |
|||
Fogalmi
szint |
sav–bázis
sajátság. |
szubsztitúciós
hajlam. |
|||
Értse |
a
reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal. |
a
halogén-szubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a
benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát. |
|||
–
Jelentőség |
Fogalmi
szint |
vitamin,
enzim, gyógyszer tartalmazza. |
|
||
–
Felhasználás |
Fogalmi
szint |
alkohol
denaturálására. |
|
||
3.5.4.2
Pirimidin |
Fogalmi
szint |
konstitúció,
aromás rendszer. |
|
||
|
Értse |
a
polaritását. |
|
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
|
halmazállapot,
oldhatóság, sav–bázis sajátság. |
||
Értelmezze |
|
az
oldhatóságát. |
|||
–
Jelentőség |
Fogalmi
szint |
a
pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. |
|
||
3.5.4.3
Pirrol |
Fogalmi
szint |
konstitúció,
aromás rendszer. |
|
||
|
Értse |
|
a
polaritását. |
||
–
Tulajdonság |
Fogalmi
szint |
|
halmazállapot,
oldhatóság, sav-bázis sajátság, szubsztitúciós hajlam. |
||
Értse,
értelmezze |
|
az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez
viszonyítva, a
szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a
szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva. |
|||
–
Jelentőség |
Fogalmi
szint |
porfinváz
(klorofill, hemoglobin). |
|
||
3.5.4.4
Imidazol |
Fogalmi
szint |
konstitúció,
aromás rendszer. |
|
||
|
Értse |
|
a
polaritását. |
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
amfotéria. |
halmazállapot,
oldhatóság. |
||
|
Értelmezze |
amfoter
sajátságát. |
az
oldhatóságát és az op.-ját, az op.
pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját
savval, bázissal. |
||
–
Jelentőség |
Fogalmi
szint |
fehérjealkotó
(protonátvivő szerep). |
|
||
3.5.4.5
Purin |
Fogalmi
szint |
konstitúció,
aromás rendszer. |
|
||
–
Jelentőség |
Fogalmi
szint |
a
purinszármazékok nukleotidalkotók. |
|
||
3.5.5
Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok |
Fogalmi
szint |
élettani,
pszichikai hatásuk. |
|
||
3.5.6
Egyéb |
Tudja
használni |
a
nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk (pl. a szenve-délybetegségek) értelmezésében. |
|
||
3.6 Szénhidrátok |
|
|
|
||
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
mono-,
di- és poliszacharidok. |
|
||
3.6.1
Monoszacharidok |
|
|
|
||
–
Összegképlet |
Fogalmi szint |
CnH2nOn (3 n 7). |
|
||
–
Funkciós csoportok |
Fogalmi
szint |
polihidroxi-oxovegyületek,
gyűrűs formában étercsoport. |
|
||
|
Tudjon
felismerni |
monoszacharidot
megadott konstitúció alapján. |
|
||
–
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
csoportosítás
oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. |
|
||
–
Molekulaszerkezet |
Fogalmi
szint |
nyílt
láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. |
|
||
|
Értse |
a
gyűrűvé záródást. |
|
||
–
Izoméria |
Fogalmi
szint |
|
D-
és L-konfiguráció. |
||
|
Tudja
megállapítani |
|
a
királis szénatomok és az izomerek számát. |
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
halmazállapot,
íz, vízoldhatóság. |
|
||
|
Értse |
az
op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. |
|
||
|
Fogalmi
szint |
az
aldózok redukáló hatása, a
ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás
és elszenesítés. |
észteresítés. |
||
|
Tudja |
értelmezni
a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. |
a
Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is. |
||
3.6.1.1
Glicerinaldehid |
Fogalmi
szint |
összegképlete,
konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. |
|
||
Értse |
|
az
enantiomerpárt. |
|||
3.6.1.2 1,3-dihidroxi-aceton |
Fogalmi
szint |
|
összegképlete,
konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. |
||
3.6.1.3
Ribóz és 2-dezoxi-ribóz |
Fogalmi
szint |
összegképletük,
a nukleotidok építőkövei. |
|
||
|
Értse |
a
nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. |
a
D-konfigurációját, jelölését. |
||
3.6.1.3
Glükóz (szőlőcukor) |
Fogalmi
szint |
összegképlet. |
|
||
–
Molekulaszerkezet |
Értse |
a
molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. |
a
D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az
izomerizációját vizes oldatban; a-, b-anomereket és
stabilitásukat. |
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
íz, halmazállapot, oldhatóság. |
|
||
Értelmezze |
a
fizikai tulajdonságait. |
|
|||
Értse,
értelmezze |
az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehling-próbáját. |
a
Fehling-próba reakcióegyenletét. |
|||
–
Előfordulás, jelentőség |
Fogalmi
szint |
vércukorszint
(1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. |
|
||
3.6.1.4
Fruktóz (gyümölcscukor) |
Fogalmi
szint |
összegképlet,
előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. |
|
||
|
Értse |
a
nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá. |
D-konfigurációját,
jelölését. |
||
3.6.2
Diszacharidok |
|
|
|
||
–
Származtatásuk |
Fogalmi
szint |
monoszacharidokból,
összegképletük. |
|
||
|
Tudja
felírni |
|
a
konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel. |
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
szín,
halmazállapot, oldhatóság. |
|
||
Értse |
a
halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, |
|
|||
|
|
a
redukáló sajátság feltételét. |
|
||
|
Tudjon
értelmezni |
egyszerű
kémcsőkísérleteket. |
|
||
3.6.2.1
Maltóz |
Fogalmi
szint |
összegképlete,
alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás,
előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). |
konfiguráció,
jelölése, konformáció. |
||
3.6.2.2
Cellobióz |
Fogalmi
szint |
összegképlete,
alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás,
előfordulás kötött állapotban (cellulóz) |
konfiguráció,
jelölése, konformáció. |
||
3.6.2.3
Szacharóz (répacukor, nádcukor) |
Fogalmi
szint |
összegképlete,
alkotórészei. |
|
||
–
Szerkezet |
Fogalmi
szint |
konstitúció. |
konfiguráció,
jelölése, konformáció. |
||
–
Tulajdonságai |
Fogalmi
szint |
halmazállapot,
íz, oldhatóság, nem redukáló. |
|
||
|
Értse |
a redukáló hatás hiányának magyarázatát. |
|
||
–
Jelentőség |
Fogalmi
szint |
táplálék,
növények. |
|
||
3.6.3
Poliszacharidok |
Fogalmi
szint |
általános
képletük, származtatásuk. |
|
||
|
Tudjon
|
|
felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete
alapján. |
||
–
Tulajdonságok |
Fogalmi
szint |
nem
redukálók. |
|
||
Értse |
a redukáló hatás hiányának magyarázatát. |
|
|||
–
Hidrolízisük |
Fogalmi
szint |
enzimes
és savas. |
|
||
|
Értelmezze |
a
hidrolízis termékeit. |
|
||
|
Tudja
felírni |
|
a
hidrolízisük egyenletét. |
||
3.6.3.1
Cellulóz |
Fogalmi
szint |
alkotórészei,
számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid),
felhasználás (textil- és papíripar). |
|
||
|
Értse |
|
az
oldhatóság szerkezeti magyarázatát. |
||
3.6.3.2
Keményítő |
Fogalmi
szint |
alkotórészei,
számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság,
élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar,
ragasztógyártás). |
|
||
|
Értse |
a
kimutatását jóddal. |
az
oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát. |
||
Egyéb |
Tudja
használni |
a
szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében. |
|
||
3.7 Fehérjék |
|
|
|
||
Építőelemek |
Fogalmi
szint |
a-aminosavak. |
a-L-aminosavak. |
||
Konstitúció |
Fogalmi
szint |
peptidkötés
(Emil Fischer), primer
struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger). |
|
||
|
Értse |
a
dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. |
|
||
Térszerkezet |
Fogalmi
szint |
szekunder
struktúra: b-redő (fibroin), a-hélix (keratin); tercier struktúra;
fibrilláris és globuláris fehérjék. |
kvaterner
struktúra. |
||
|
Értelmezze |
|
a b-konformációt
és az a-hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc
amidcsoportja, ill. oldalláncai között |
||
Kimutatás,
reakciók |
Fogalmi
szint |
biuretpróba,
xantoprotein-reakció, reverzibilis
és irreverzibilis koaguláció. |
|
||
|
Értelmezze |
a
kicsapódási reakciókat. |
a
kimutatási reakciókat. |
||
|
Tudja
|
értelmezni
a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. |
|
||
Jelentőség |
Fogalmi
szint |
szerkezeti
anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős
fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). |
|
||
Egyéb |
Tudja
használni |
a
fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. |
|
||
3.8 Nukleinsavak |
|
|
|
||
Építőelemek |
Fogalmi
szint |
hidrolízisük
termékei. |
|
||
Konstitúció |
Fogalmi
szint |
a
nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. |
|
||
|
Értse |
az
alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc
sematikus jelölését. |
|
||
DNS,
RNS |
Fogalmi
szint |
eltérés
az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés
a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban
és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. |
|
||
A
DNS kettős hélixe |
Fogalmi
szint |
összefüggés
a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. |
|
||
|
Tudja
megállapítani |
a
komplementerlánc bázissorrendjét. |
|
||
Egyéb |
Tudja
használni |
a
nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a
mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. |
|
||
3.9 Műanyagok |
|
|
|
||
Csoportosítás |
Fogalmi
szint |
eredet
szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú),
feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). |
|
||
3.9.1
Természetes alapú műanyagok |
Fogalmi
szint |
gumi,
ebonit. |
|
||
3.9.2
Szintetikusan előállított műanyagok |
Fogalmi
szint |
csoportosítás
az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs). |
|
||
3.9.2.1
Polimerizációs műanyagok |
Fogalmi
szint |
polietilén,
polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk. |
plexi
és felhasználásuk. |
||
|
Tudja
felírni |
|
a
polimerizáció egyenletét adott monomer esetén. |
||
3.9.2.2
Polikondenzációs műanyagok |
Fogalmi
szint |
szilikonok,
fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk. |
aminoplasztok,
poliészterek (terilén), poliamidok (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk. |
||
3.9.2.3
Környezetvédelmi szempontok |
Fogalmi
szint |
savas
eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia. |
|
||
3.9.2.4.
Egyéb |
Tudja
használni |
a
műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. |
|
||
3.10 Energiagazdálkodás |
|
|
|
||
Hagyományos energiaforrások |
Fogalmi
szint |
kőszén,
kőolaj, földgáz. |
|
||
Értse |
az
egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. |
|
|||
Megújuló
energiaforrások |
Tudja
értelmezni |
leírás
alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, víz- és geotermikus energia,
biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. |
|
||
Alternatív
energiaforrások |
Tudja
értelmezni |
leírás
alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit
és hátrányait. |
|
||
Egyéb |
Tudja
használni |
az
energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében. |
|
||