9.10. A középszintű kémia szóbeli vizsga értékelése

A szóbeli értékeléséhez megadott szempontok:

 

1.      Kérdés: a) Tartalmi helyesség összesen: 20 pont

                     b) Előadásmód, logikai helyesség: 5 pont

 

2.   A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása:                                     10 pont

A kísérlet tapasztalatainak értelmezése:                                                                 5 pont

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata:             5 pont

A segédeszközök szakszerű használata                                                                   5 pont

 

Összesen:                                                                                                                 50 pont

 

Az értékelési szempontok értelmezését a IV. tétel példáján nézzük meg.

 

1.      Az ionos, a kovalens és a fémes kötés kialakulásának feltételei és bemutatásuk egy-egy példán.

 

Az 1. kérdésben az elsőrendű kémiai kötéseket kell jellemezni példák segítségével.

A tartalmi helyesség 20 pontjának megszerzéséhez szükséges legfontosabb tartalmi elemek a következők:

 

Ismertetni kell a három elsőrendű kötés (kovalens, ionos, fémes) fogalmát és kialakulásának feltételeit. Jellemezni kell a kötések erősségét is. A kovalens kötés jellemzése kapcsán több szempont vizsgálata is elvárható (a kötés létrejötte, polaritása, delokalizáció, a kovalens vegyérték és a vegyértékelektronok száma közötti összefüggés).

A kötésekre felsorolt példák itt a kialakulás feltételeinek megértését jelzik.

 

A tételnek nem témája a halmazállapotok és a kristályrácstípusok jellemzése. Az ezekre való utalás természetesen nem probléma, különösen nem, ha a kötések következményeként utal a vizsgázó az eltérő halmazállapotokra, rácstípusokra, illetve az ezekből adódó fizikai tulaj­don­sá­gokra. (Pl. az elsőrendű kötések erősségét jól jellemzi, hogy az ionrácsos, atomrácsos, fém­rácsos anyagok szobahőmérsékleten és légköri nyomáson általában szilárd halmazállapotúak.)

Az a vizsgázó, aki a kötések ilyen következményeit is ismerteti, az nem csupán definíció-szinten ismeri a kémiai fogalmakat, hanem azokat összefüggéseiben is látja.

 

Bár a rácstípusokról nem szükséges beszélni, az viszont hiba, ha a kovalens kötést a vizsgázó kizárólag a molekulákhoz köti. Az összetett ionok és az atomrácsos anyagok említése követelményként fogalmazható meg.

 

Pontlevonás jár, ha a vizsgázó a leglényegesebb elemek (a három elsőrendű kötés lényegének megfogalmazása) közül valamit kihagy, vagy ha a tanuló hibát ejt. A 15 pont akkor sem adható meg, ha rákérdezés után ezt pótolja vagy helyesbíti. Ha csak ennyiből áll a tétel ismertetése, akkor 12 pont adható a felelőnek. Ha a részletesebb jellemzésbe vagy a példák felsorolásába csúszik hiba, a vizsgázó azt pontveszteség  nélkül javíthatja (ha kell a vizsgáztatók kérdezzenek rá).

A hibák (rossz megfogalmazás, helytelen példák) természetesen pontlevonással járnak.

 

Az 1. kérdésnél az előadásmódot, a logikai helyességet 5 ponttal értékelhetjük. A tar­ta­lomnál megszerzett 20 pontból nem feltétlenül adódik ennek az 5 pontnak a megszerzése. A vizsgázó tudhatja az összes, a tételhez kapcsolódó ismeretet, ha a felépítése rendezetlen, az előadásmód kapkodó, nem jár az 5 pont.

Akkor sem jár az 5 pont, ha a vizsgázó – egyébként helyes – megállapításait a vizsgáztatók pontosító vagy rávezető kérdéseivel tette meg.

Ugyanakkor megadható az 5 pont, ha a vizsgázó összefüggően, logikus rendbe szedve adja elő ismereteit, de azok közé hiba csúszott (pl. rossz definíció).

 

A 2. kérdésnél a kísérlet elvégzésével és a tapasztalatok megállapításával 10 pont szerezhető. A kísérletek tapasztalatainak értelmezésére 5 pont kapható.

 

A IV. tétel 2. kérdése a következő: A tálcán levő kémcsőben formaldehid vagy körömlakk-lemosó (aceton) van. Kémcsőben készítse el a következő oldatot: ezüst-nitrát-oldathoz csepegtessen ammónia oldatot, míg a keletkező csapadék fel nem oldódik (ha túl gyorsan adagolja az ammóniát, a csapadék keletkezése nem is figyelhető meg, mert azonnal oldódik)! Ehhez az oldathoz adjon egy keveset az ismeretlen oldatból, és enyhén melegítse az oldatot (ha szükséges). A tapasztalatok alapján döntse el, hogy mi volt a kémcsőben!

Ahhoz, hogy a vizsgázó megkapja az első 10 pontot, el kell végeznie szakszerűen a leírt kísérletet. Ehhez tartozik, hogy az ezüst-nitrát-oldathoz ammónia oldatot adagoljon a tanuló cseppenként, ha a keletkező csapadék feloldódik, akkor kell az ismeretlen kis részletét hozzáönteni!

 

A 10 pont megszerzéséhez hozzátartozik a szakszerű melegítés (kémcsőfogóval, áthúzni a lángon, rázogatva, ferdén tartva, arra fordítva, ahol nem áll senki, vagy a vízfürdővel való melegítés). Minden szakszerűtlenség pontlevonással jár.

 

A maximális 10 pont megszerzéséhez hozzátartozik a helyes tapasztalat megállapítása is, itt ez azt jelenti, hogy a vizsgázó megmondja, hogy a formaldehid hatására kiváló ezüsttől lesz fekete az oldat és fényes a kémcső belső felülete.

 

Ha a tanuló csak elvégzi szakszerűen a kísérletet, de nem adja meg a helyes tapasztalatot, akkor csak 5 pont adható. Itt a kísérlet tapasztalatainak értelmezése a reakcióegyenlet felírását jelenti, erre kaphatja meg a tanuló az újabb 5 pontot.

 

Ag-tükörpróba: az acetaldehidnél van reakció, mely Ag kiválást eredményez.

CH3COH + 2Ag+ + 2OH-   = CH3COOH + 2Ag + H2O

C+1 = C+3 + 2e- oxidáció                                                                                           

2Ag+ + 2e- = 2Ag redukció                                                                                                  

 

Az első és a második részkérdésre összesen 40 pontot kap a vizsgázó, a további 10 pont a tétel kifejtésének összbenyomására adható.

 

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata 5 pont.  

 

A segédeszközök szakszerű használata 5 pont. Az itt megszerzett pontok a Négyjegyű függ­vény­táblázatok, illetve a periódusos rendszer használatából adódnak. Az ionos, a fémes és a kovalens kötés példáinak felírásához szükség van az elektronegativitási adatok kikeresése is.

 

 

Néhány kidolgozott tétel:

IV. tétel

1.

A nemesgázszerkezet kis energiájú, nagyon stabil szerkezet, minden atom a kémiai kötés kialakításkor ezt a szerkezetet akarja elérni.

(2 pont)

a) Ionos kötés:

    Feltétele: DEN ³ 2,0

              pl.: NaCl, KF, CaCl2.

 

    Kialakulása:

      pl.:

Na      +          Cl           =          Na+           +          Cl-

1s22s22p63s1     1s22s22p63s23p5      1s22s22p6       1s22s22p63s23p6

 

Na  =  Na+  +  e-        oxidáció

Cl  +  e-   =  Cl-         redukció

A nátriumatomból nemesgázszerkezetű nátrium-kation, míg a klóratomból nemesgáz­szer­ke­ze­tű klorid-anion lesz. A keletkező vegyület ionrácsos, pl. ebben a rácsban az ionok aránya 1 : 1, a vegyület képlete NaCl.

Az ionos kötés: az ellentétes töltésű ionok között kialakuló kötés.

(6 pont)

b) Kovalens kötés:

    Feltétele: DEN <  2,0

                   SEN = nagy  

       pl.: kétatomos molekulák: H2, Cl2, N2, O2

             több atomos molekulák: P4, S8, C60

                   atomrácsos anyagok: gyémánt, SiO2

    Kialakulása:

       pl.:

  Cl + Cl = Cl–Cl, Cl2

Kovalens kötés: kötő-elektronpárral kialakuló kötés. A hajtóerő a nemesgázszerkezet kiala­kulása.

 

Fajtái: apoláris kovalens kötés, ha DEN = 0, pl. H2, Cl2, CS2, PH3

            poláris kovalens kötés, ha DEN > 0, pl. HCl, H2O, NH3.

Datív kötés: a kovalens kötés speciális fajtája, ahol a kötő-elektronpárt nem egyenlő arányban adják az atomok. Pl. | C º O |.

(6 pont)

c) Fémes kötés:

    Feltétele: DEN = 0 vagy kicsi

                    SEN = kicsi

      pl. fémes elemek, pl. Fe, Na, Al és az ötvözetek, pl. sárgaréz, Cu és Zn ötvözete.

  

     Kialakulása: a fémek a vegyértékhéjukon lévő kis számú (1, 2 vagy 3) elektronjukat lead­va nemesgázszerkezetű fémionná alakulnak, és a leadott elektronok (közössé válnak) de­loka­li­záltan helyezkednek el.

A fémes kötés: a fémionok (fématomtörzsek) és a vegyérték elektronokból álló delokalizált elektronok közötti kötés.

Kristályrácsba rendeződnek, ez a fémrács.

(6 pont)

Összesen: 20 pont

 

2. Kérdés: a) Tartalmi helyesség összesen: 20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

                   b) Előadásmód, logikai helyesség: 5 pont

A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

 

Acetaldehid CH3COH

Aceton CH3 – CO – CH3

Ag-tükörpróba: csak az acetaldehidnél van reakció; Ag-kiválás.

CH3COH + 2Ag+ + 2OH-   = CH3COOH + 2Ag + H2O

C+1 = C+3 + 2e- oxidáció

2Ag+ + 2e- = 2Ag redukció

A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása:                                           10 pont

A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

A kísérlet tapasztalatainak értelmezése:                                                                 5 pont

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata:             5 pont

A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

A segédeszközök szakszerű használata                                                                   5 pont

A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

                                                                                                                Összesen: 50 pont

 

VII. tétel

1.

A molekula alakja és polaritása:

a) CO2     | O = C = O| , AX2 = lineáris molekula, a kötésszög 180 o.

A kötések polárisak (DEN = 1,0), de mivel a molekula szimmetrikus, a molekula apoláris lesz.

b) SO3  AX3 = síkháromszög alakú molekula, a kötésszög 120 o.

A kötések polárisak (DEN = 1,0), de mivel a molekula szimmetrikus, a molekula apoláris lesz.

c) CH4  AX4 = tetraéder alakú molekula, a kötésszög 109,5 o.

A kötések polárisak (DEN = 0,4), de mivel a molekula szimmetrikus, a molekula apoláris lesz.

d) H2O AX2E2 = V-alakú molekula, a kötésszög 105 o.

A kötések polárisak (DEN = 1,4), de mivel a molekula aszimmetrikus, a molekula poláris lesz.

e) NH3 AX3E = háromszög alapú piramis alakú a molekula, a kötésszög 107 o.

A kötések polárisak (DEN = 0,9), de mivel a molekula aszimmetrikus, a molekula poláris lesz.

                                                                                                                                 (5 × 4 pont)

Összesen: 20 pont

 

2.      Kérdés:    a) Tartalmi helyesség összesen: 20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.

b) Előadásmód, logikai helyesség: 5 pont

A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

CH3 – COOH ecetsav.

CH3 – CH2 – OH etil-alkohol.                                                                       

                                                    cc. H2SO4

    CH3 - COOH + CH3 – CH2 – OH  CH3 – COO – CH2 – CH3  + H2O 

                                                                       etil-acetát                               

                                                           kellemes illatú vegyület.                       

A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása:                                           10 pont

A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.

A kísérlet tapasztalatainak értelmezése:                                                                 5 pont

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata:             5 pont

A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

A segédeszközök szakszerű használata:                                                                  5 pont

A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

                                                                                                                Összesen: 50 pont

Vissza a kétszintű érettségihez

 

Vissza a nyitó oldalhoz