7. Részletes vizsgakövetelmények*

1. Általános kémia

TÉMÁK			VIZSGASZINTEK
			Középszint	Emelt szint
1.1 Atomszerkezet
Atom		Fogalmi szint	az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám.
		Értse	az atom semlegességét.
		Tudja alkalmazni	az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot.
Elem		Fogalmi szint	az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg.
		Értse		a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot.
Elektronszerkezet		Fogalmi szint	atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.	alhéj és héj fogalma; spin.
		Értse, értelmezze		az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján.
		Tudja		felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát.
A periódusos rendszer		Fogalmi szint	az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport.	mezők (s-, p-, d-, f-mező).
		Értse	az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.
		Tudja	alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.	alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-mező elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.
Az atomok mérete		Fogalmi szint	az atommag és az atom méretviszonyai.
		Értse	az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban.	az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban.
		Tudja összehasonlítani	a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát.	a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát.
Az ionok		Fogalmi szint	kation fogalma, anion fogalma.	ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége.
		Értse, értelmezze	a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).	az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben.
		Tudja	jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.	összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét.
Elektronegativitás (EN)		Fogalmi szint	elektronegativitás fogalma (Pauling).
		Értse	az EN változását a periódusos rendszerben.
		Tudja	összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.
1.2 Kémiai kötések
Elsőrendű kémiai kötések		Fogalmi szint	ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.
		Értelmezze Értse	az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát.
		Tudja	a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét.
Másodrendű kémiai kötések		Fogalmi szint	diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés.
		Értse Értelmezze	a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.
1.3 Molekulák, összetett ionok
Molekula		Fogalmi szint	molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár.
A kovalens kötés		Fogalmi szint	s- és p-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált p-kötés.	kötéstávolság fogalma.
		Értse, értelmezze	a s- és a p-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált p-kötést a benzol molekulája alapján.	a p-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit.
		Tudja	ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján.
A molekulák térszerkezete		Fogalmi szint	elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása.
		Értelmezze	egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás).	a molekula alakját meghatározó tényezőket: – a ligandumok száma, – a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma.
		Tudja	megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását.	megállapítani a molekulák téralkatát, megállapítani adott képletű molekula polaritását.
Összetett ionok		Fogalmi szint	összetett ion fogalma.	komplex ion fogalma.
		Értse	összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH4^+ és a H3O^+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.	komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és ammin-komplexének példáján.
		Tudja		megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében.
1.4 Anyagi halmazok
Anyagi halmaz		Fogalmi szint	anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis.
		Tudja	besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint.	besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint.
Állapotjelzők		Fogalmi szint	jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”).	standard nyomás és 0 °C.
Halmazállapotok, halmazállapot-változások		Fogalmi szint	gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások.	a folyadékok további általános jellemzői (felületi feszültség, viszkozitás).
		Értse, értelmezze	a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában.
		Tudja	adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.	egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.
1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek
1.4.1.1 Kristályrácsok		Fogalmi szint	rácsenergia.	elemi cella, koordinációs szám.
		Tudja besorolni	az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba.
– Ionrácsos kristályok		Fogalmi szint	a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
		Értse, értelmezze	az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.
– Atomrácsos kristályok		Fogalmi szint	a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
		Értse, értelmezze	a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.	a SiO2 rácsának szerkezetét.
– Fémrácsos kristályok		Fogalmi szint	a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
		Értse, értelmezze	a fémrácsos anyagok jellemzőit.
		Tudja értelmezni		a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján.
– Molekularácsos kristályok		Fogalmi szint	a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
		Értse, értelmezze	a molekularácsos anyagok jellemzőit.
		Tudja értelmezni		a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján.
1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípusok között		Értelmezze	a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.	a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.
1.4.2 Többkomponensű rendszerek
1.4.2.1 Csoportosítás		Fogalmi szint	homogén, heterogén és kolloid rendszer.
		Értse	a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete).
1.4.2.2 Diszperz rendszerek		Fogalmi szint	a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió).
		Tudjon értelmezni Tudja besorolni	egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba.
1.4.2.3 Kolloid rendszerek		Fogalmi szint	a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.
		Értse, értelmezze		a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit.
		Tudjon Tudja	példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.	értelmezni a szol–gél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján.
1.4.2.4 Homogén rendszerek		Fogalmi szint	elegy, oldat.
		Értse		a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció).
– Oldatok		Fogalmi szint	oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása.	túltelített oldat, oldáshő fogalma.
		Értelmezze	az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.	a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmérsékletfüggésének felhasználását az anyagok átkristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával.
		Tudja Tudjon Tudja	alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.	oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.
	Egyéb	Tudja használni	az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
1.5 Kémiai átalakulások
Kémiai reakció		Fogalmi szint	kémiai reakció fogalma, aktiválási energia.
		Értse	a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés).
		Tudja jelölni	az aktiválási energiát az energiadiagramon.
Képlet		Fogalmi szint	összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.).
		Tudja megadni	a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét.
Kémiai egyenlet		Fogalmi szint	sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve.
		Értse, értelmezze	a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit.
		Tudja	az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.	felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit.
1.5.1 Termokémia
1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai		Fogalmi szint	endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram.
		Értse	a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét.
		Tudja ábrázolni	energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait.
1.5.1.2 Reakcióhő		Fogalmi szint	reakcióhő fogalma, jelölése (rH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele.
		Értse	a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján.	a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit.
		Tudja	ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.	felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján.
1.5.2 Reakciókinetika
1.5.2.1 Reakciósebesség		Fogalmi szint	a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.
		Értelmezze		a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását.
		Tudja elemezni	a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
1.5.2.2 Katalízis		Fogalmi szint	katalizátor fogalma.
		Értelmezze	a katalizátor hatását.
		Tudja ábrázolni	a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.
1.5.3 Egyensúly
1.5.3.1 Megfordítható reakciók		Értse	a megfordítható folyamat lényegét.
1.5.3.2 Egyensúly		Fogalmi szint	dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).
		Értelmezze	a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2 NH3 és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát.
		Tudja	felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján.	értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében.
1.5.4 A kémiai reakciók típusai
1.5.4.1 Sav–bázis reakciók		Fogalmi szint	sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség.	savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.
		Értse, értelmezze	a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget.	Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ks és Kb kapcsolatát.
		Tudja felismerni Tudja értelmezni	a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4^+, a CO3^2– és a víz reakciójában.	a Brönsted-féle sav–bázis párokat többértékű savak és a víz reakciójában, a Brönsted-féle sav–bázis párokat egyéb (pl. CO3^2– + H3O^+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav–bázis reakciókat megadott példák alapján.
– A vizes oldatok kémhatása		Fogalmi szint	a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás.
		Értelmezze	az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával.	a vízionszorzatot (levezetéssel együtt).
		Tudja	megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát.	értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonyát.
– Sav–bázis indikátorok		Fogalmi szint	univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz.	metilnarancs.
		Tudjon értelmezni Tudja megadni	egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban.
– Közömbösítés		Fogalmi szint		semlegesítés.
		Értse	a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit.	a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a sav–bázis titrálás elvi alapjait.
		Tudjon jelölni	lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel.
– Sók hidrolízise		Értelmezze	a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.
		Tudja		megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel.
1.5.4.2 Elektronátmenettel járó reakciók		Fogalmi szint	oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma.
		Értelmezze Értse	az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait.	az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit.
		Tudja Tudjon elemezni	értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban.	rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket.
1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók		Fogalmi szint	csapadék, gázfejlődés.	komplexképződés.
		Értelmezze	a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat konkrét példán.	ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat, a komplexképződési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat.
		Tudja felírni Tudjon elemezni	a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit. vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.	a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplexképződési reakciók sztöchiometrai és ionegyenletét a tanult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődéssel járó reakciók ionegyenletét.
1.5.4.4 Egyéb reakciók		Fogalmi szint	egyesülés, bomlás, disszociáció.
		Tudja besorolni	a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.
1.5.5 Elektrokémia
1.5.5.1 Galvánelem		Fogalmi szint	a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése.	standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.
		Jelölje Értelmezze és jelölje Értse	a Daniell-elemet. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait.	a standard hidrogénelektród felépítését.
		Tudja jelölni	egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.
		Tudjon értelmezni		egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban.
		Tudja megbecsülni	a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján.
1.5.5.2 Elektrolízis		Fogalmi szint	elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise.
		Értse	az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.	az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.
		Tudja jelölni	egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.
		Tudja megállapítani		az oldatban bekövetkező változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.).
1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai		Fogalmi szint	Faraday I. és II. törvénye.
		Értelmezze	az elektrolízis mennyiségi törvényeit.
	1.5.5.4 Egyéb	Tudja használni	a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Vissza a kétszintű érettségihez

Vissza a nyitó oldalhoz

---

* Megjelent a 40/2002. számú Miniszteri rendelet mellékletében.