II. A VIZSGA LEÍRÁSA

 

 

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

 

A vizsga szerkezete

 

Írásbeli vizsga

120 perc

Szóbeli vizsga

15 perc

Egy feladatsor

Egy téma kifejtése

Egy kísérlettel kapcsolatos feladat

100 pont

50 pont

 

 

Írásbeli vizsga

 

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédesz­kö­z a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zseb­számológép.

 

Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői

 

A feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. A feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak.

A feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:

·        Feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható szá­mí­tási feladat is lehetséges).

·        Az elméleti feladatok többi részét a következő feladattípusok teszik ki: táblázat­ki­egé­szítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok (kísérletelemzés, táb­lá­zatok, grafikonok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magya­rá­zata stb. kis esszé formájában). Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkal­ma­zás­szintű kérdéseket is tartalmazniuk kell.

·        Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

·        A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz.

 

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél többféle kerül a feladatsorba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás. A feladatsor az egyik feladat eseté­ben két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet, a másik probléma­megol­dást igénylő feladat (pl. számítási feladat) lehet. A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot válasz­totta.

 


A feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

·        A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20–40%‑át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, leg­fel­jebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.

·        Az elméleti feladatok az elérhető összpontszámnak 60–80%-át teszik ki.

·        A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.

·        Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.

·        Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg a feladatsor össz­pont­szá­má­nak 20%-át.

 

 

Értékelés

 

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

A feladatsoron elérhető összpontszám vizsgaidőszakonként változhat. A vizsga­dolgo­za­tok pontszámát az elért pontszámokból számított százalékos teljesítmény egész számra kere­kí­tett értéke adja meg. Például ha az elérhető összpontszám 112, az elért pontszám 81, akkor a vizsgapontszám 72.

A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dol­go­zat­ból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldá­sát kell értékelni.

 

 

Szóbeli vizsga

 

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működ­tető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

Vizsgázónként szükséges segédesz­kö­z a függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök.

A tételt a vizs­gázó­nak önállóan kell kifejtenie. Köz­be­kérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

 

Tartalmi szerkezet

 

A tételsor jellemzői

 

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. A tételeknek a követelményrendszer egészét le kell fedniük.

 


A tétel jellemzői

 

A szóbeli vizsgatétel két altételt tartalmaz.

1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése.

2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése

vagy

       leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése.

A két altételnek eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érinteniük. A tételeknek utalniuk kell a használható segédeszközökre.

 

Értékelés

 

A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:

 

 

Értékelési szempontok

Max. pontszám

1. altétel

a) Tartalmi helyesség

20

b) Előadásmód, logikai helyesség

5

2. altétel

a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása*

10 / 0

b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése*

5 / 15

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata

5

A segédeszközök szakszerű használata

5

Maximálisan elérhető összes pontszám

50

* Attól függően, hogy elvégzendő kísérletről van-e szó, vagy megadott kísérletet kell-e értelmezni.

 

Az értékelés az alábbi szempontrendszer alapján történik:

 

1.a) Tartalmi helyesség

 

0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.

1-3 pont

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kap­cso­latban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.

4-7 pont

A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.

8-11 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.

12-15 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát.

16-19 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonat­kozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ.

20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel. 


1.b) Előadásmód, logikai helyesség

 

5 pont

3-4 pont

1-2 pont

0 pont

A felelet minden ré­sze logikus rendszer­be foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondani­va­ló­ja megfogalmazásá­hoz.

A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mon­danivalója megfogal­mazásánál. 

A felelet sok súlyos logikai hibát tar­tal­maz, illetve a meg­fo­galmazások szak­sze­rűtlenek.

A felelet össze­füg­gés­telen, logikai rend­szere követ­he­tet­len.

 

 

Elvégzendő kísérlet esetén:

 

2.a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása

 

10 pont

5-9 pont

4-1 pont

0 pont

A vizsgázó szak­sze­rűen elvégzi a kísér­letet, tapasztalatai helyesek.

A vizsgázó rendel­ke­zik a feladat megol­dá­sához szükséges gyakorlati isme­retek­kel, de a kísérlet vég­rehajtásakor apró hibákat vét.

A vizsgázó a feladat megoldásához szük­séges gyakorlati is­meretek egy részével rendelkezik, de a kí­sér­letet nem tudja végrehajtani.

A vizsgázó nem ren­delkezik a kísérlet el­végzéséhez szükséges gyakorlati isme­re­tek­kel.

 

2.b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése

 

5 pont

3-4 pont

1-2 pont

0 pont

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibát­la­nul értelmezi.

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel ér­telmezi.

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári se­gítséggel is csak hiá­nyosan értelmezi.

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

 

Megadott kísérlet esetén:

 

2.b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése

 

15 pont

8-14 pont

1-7 pont

0 pont

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibát­la­nul értelmezi.

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel ér­telmezi.

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári se­gítséggel is csak hiá­nyosan értelmezi.

A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.


 

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata

 

5 pont

3-4 pont

1-2 pont

0 pont

A vizsgázó helyesen használja a szak­ki­fe­jezé­seket, mérték­egy­ségeket, illetve hibát­lanul alkalmazza a fizikai és kémiai jel­rendszert.

A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és ké­miai jelrendszert. Hibáit tanári se­gít­ség­gel korrigálja.

A vizsgázó a szakki­fejezések, mérték­egy­ségek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyak­ran téved. Hibáit több­ször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

A vizsgázó tájé­ko­zatlan a szakki­fe­je­zések, mérték­egy­sé­gek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

 

A segédeszközök szakszerű használata

 

5 pont

3-4 pont

1-2 pont

0 pont

A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafi­ko­nokat stb.).

A vizsgázó csak fel­szólításra használja a segédeszközöket a kérdések megol­dá­sá­hoz.

A vizsgázó csak ta­ná­ri segítséggel képes el­igazodni a segéd­esz­­közök haszná­la­tá­ban.

A vizsgázó tanári se­gítséggel sem képes eligazodni a se­géd­eszközök haszná­la­tá­ban.

 

Vissza a kétszintű érettségihez

Vissza a nyitó oldalhoz