8.4. A szóbeli vizsga értékelése

A vizsga ezen részében nem zárható ki teljesen a szubjektivitás, de törekedni kell arra, hogy a vizsgamodellben lefektetett értékelési szempontokat minél egységesebben alkalmazzuk a felelet értékelésénél.

A részletes vizsgakövetelmény az értékelés szempontjait mindenre kiterjedően tartalmazza. Ennek betartása azonban csak akkor lehetséges, ha a vizsgáztató a vizsgát követően azonnal, illetve részben azzal párhuzamosan állapítja meg a részpontokat. Ezt segíti egy előre megszerkesztett pontozólap, amelyen az értékelés a felelettel párhuzamosan is történhet (l. a minta-pontozólapot).

A felelet felépítésének, logikájának megítélése csak akkor lehetséges, ha a jelöltnek alkalmat adunk az önálló feleletre.

Az egyes ponthatárok biztosítanak lehetőséget arra, hogy 1–2 pont erejéig a felelet összhatását is értékeljük.

A szükséges segédeszközök használatának megítélésekor a kérdés megválaszolásához szükséges periódusos rendszer, a függvénytáblázat, illetve az esetlegesen biztosított egyéb eszközök használatát kell értékelni. Kísérlet elvégzése, értelmezése esetén ez további eszközökkel bővülhet. Maximális pontot ér, ha a vizsgázó önállóan és helyesen használja az említett eszközöket. Kevesebb ponttal értékeljük a vizsgázó munkáját, ha fel kell hívni a figyelmét az eszközök használatának lehetőségére. Ebből a szempontból 0 ponttal értékelendő a felelet, ha a vizsgázó még segítséggel sem igazodik el a segédeszközök használatában.

Ügyelni kell arra, hogy a téma kifejtése során feltett kérdések ne lépjék túl a követelményrendszerben leírtakat, ugyanakkor – a vizsgázó diák felkészültségétől függően – olyan információkat is el lehet fogadni, ami nincs a követelményrendszerben, de a kérdésre jó válasznak minősíthető. Például az elemek reakciói esetén konkrét kérdés csak a követelményrendszerben leírtakra vonatkozhat, de a különböző reakciótípusok olyan vegyületekkel is leírhatók, amelyek ismerete nem kötelező. Minden jó és jellemző reakciót el kell fogadni, és más területen is ezt az elvet kell követni.

A tétel megfogalmazásának egyértelműnek kell lennie. Az értékelésnek ki kell terjednie arra is, hogy a téma kifejtése tartalmilag milyen mértékben felel meg a címben foglaltaknak. Amennyiben a felelő „elkalandozik”, a vizsgáztató tanár kérdéseivel irányítsa a jelöltet. Természetesen ezt a megfelelő helyen a részpontszám megállapításakor figyelembe kell venni.

A szóbeli vizsga gyakorlati feladatainak kijelölésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendelkezésre álló idő alatt valóban elvégezhető legyen a feladat, s azt a vizsgázó képes legyen egyedül végrehajtani. Ez esetben értékelhető csak az önállóság.

A szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény és az írásbeli feladatsor eredménye együttesen határozza meg a vizsgázó érdemjegyét. Az összesítésre vonatkozó szabályokat a vizsgaszabályzat tartalmazza.

A szóbeli vizsga alkalmával is betartandó minden balesetvédelmi és egészségügyi szabály. Egészségre ártalmas vegyszerrel kísérlet nem végeztethető el.

8.4.1. A szóbeli vizsga értékelésének szempontjai

Értékelési szempontok			Pontszám
1. kérdés	Tartalmi helyesség	A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel.	20 pont
		A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre csak részben tudja a választ.	16–19 pont
		A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát.	12–15 pont
		A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.	8–11 pont
		A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja.	4–7 pont
		A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével.	1–3 pont
		A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára.	0 pont
	Előadásmód, logikai helyesség	A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A felelő csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.	5 pont
		A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.	3–4 pont
		A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek.	1–2 pont
		A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.	0 pont

Értékelési szempontok			Pontszám
2. kérdés	A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása	A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek.		10 pont
		A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet elvégzésekor apróbb hibákat ejt.		5–9 pont
		A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.		1–4 pont
		A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges ismeretekkel.		0 pont
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata		A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.		5 pont
		A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.		3–4 pont
		A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.		1–2 pont
		A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, a mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.		0 pont
A segédeszközök szakszerű használata		A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket.		5 pont
		A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.		3–4 pont
		A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.		1–2 pont
		A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.		0 pont
Elért összes pontszám

Értékelési szempontok			Pontszám
2. kérdés	A kísérlet elemzése (a pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók)	A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait helyesen értelmezi.	10 pont
		A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.	5–9 pont
		A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.	1–4 pont
		A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.	0 pont
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata		A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.	5 pont
		A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.	3–4 pont
		A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.	1–2 pont
		A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, a mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.	0 pont
A segédeszközök szakszerű használata		A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket	5 pont
		A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához.	3–4 pont
		A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában.	1–2 pont
		A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.	0 pont
Elért összes pontszám

Vissza a kétszintű érettségihez

Vissza a nyitó oldalhoz