7.1. A részletes követelményrendszer felépítése

A részletes követelményrendszer az ismereteket, összefüggéseket, tevékenységeket közép- és emelt szinten határozza meg. Az emelt szintű érettségi magában foglalja a középszintű követelmények teljesítését is. A táblázat emelt szint oszlopa a kizárólag emelt szinten teljesítendő követelményeket tartalmazza.

A középszintű vizsga ismeretanyaga nem több, mint amit a kerettanterv által megfogalmazott követelmények tartalmaznak. A kizárólag általános iskolában tanult témakörök anyagából (szervetlen kémia) azonban a sikeres vizsga letételéhez szükség van az általános iskolában és a középiskolában tanult ismeretek szintézisére.

Az emelt szintű követelmények ismeretanyaga több a középszintűénél, és többletet jelent az ismeretek számonkérésének mélysége is.

Ez a részletes követelményrendszer az adott szinten (közép-, illetve emelt) a konkrét ismereteket határozza meg. A tankönyvek és a felvételi feladatsorok összeállításánál ennek figyelembevétele elsőrendű szempont.

Az általános követelményrendszer másik fontos szempontja, hogy a kémia anyaga szellemében modern, gyakorlatias legyen.

7.2. A részletes követelményrendszer használata

A részletes követelmények a tudásanyagot a két szintnek megfelelően tartalmazzák. A középszint oszlopában azok az ismeretek, összefüggések, tevékenységek szerepelnek, amelyeket mindkét szinten számon kérhet az érettségi központilag összeállított része. A másik oszlopban feltüntetett követelmények kizárólag az emelt szinten vizsgázókra vonatkoznak.

A tudásanyag elemeire bontva, a műveleti szinteknek megfelelő kategorizálással jelenik meg. Az egyes információelemeket, összefüggéseket a követelményekben szereplőnél magasabb műveleti szinten is lehet tárgyalni, ha ezt a tanulócsoport összetétele lehetővé teszi, illetve, ha ezt a szaktanár koncepciója feltétlenül igényli. Egy-egy összefüggés a központi érettségi feladatban azonban csak a követelményben megadott szinten szerepelhet kérdésként.

Természetesen a tanítás sorrendjének a részletes követelményekben szereplő sorrenddel nem kell megegyeznie.

7.2.1. Fogalmi szint

E kategóriában soroltuk fel azokat a fogalmakat, tényeket, információkat, amelyekkel a tanítási-tanulási folyamat során a diákoknak meg kell ismerkedniük.

a) Ide tartoznak az egyszerű anyagismereti követelmények (pl. az elemek, vegyületek közönséges fizikai tulajdonságai), amelyeket a diákoknak tapasztalás során lenne célszerű elsajátítaniuk.

Példa a középszintű próbamérés III. feladatából:

A víz, az ammónia és a metán összehasonlítása

Töltse ki a táblázat sorszámozott celláit!

	H2O	NH3	CH4
Halmazállapot 25 °C-on, standard nyomáson	4.	5.	6.

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
Víz (H2O) – Anyagszerkezet	Értse	molekulaszerkezetét, alakját, polaritását.
– Tulajdonságok	Fogalmi szint	szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől.
2.5.2. Nitrogén-vegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3)
– Anyagszerkezet	Értse	a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát.
– Tulajdonságok	Fogalmi szint	szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság.
3.2. Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok
– Tulajdonságok	Fogalmi szint	szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

A táblázat megfelelő celláinak kitöltéséhez a víz, az ammónia, illetve a metán fizikai sajátságai közül a halmazállapotot kell ismerni.

b) Itt szerepelnek azok a tények, amelyeket a vizsgázóknak ismerniük kell. Fontos megjegyezni, hogy a tanítási folyamatban - a helyi tantervtől függően - ezek a tények valamilyen logikai rendszerbe is tartozhatnak, de az érettségi vizsgán elegendő ezeket tényszerűen ismerni. Amennyiben ezeknek logikai kapcsolatait is érteni kell, azt a magasabb műveleti szinteknél jelöltük.

Példa:

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
3.2.3.2 Természetes poliének	Fogalmi szint	kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok
	Értelmezze		a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát.

A középszintű érettségin elegendő a vizsgázónak annyit tudnia, hogy a kaucsuk természetes polién, illetve a guminak is köze van a természetes poliénekhez. Az emelt szintű vizsgán már számon kérhető a kaucsuk poliizoprén láncának szerkezete, illetve a vulkanizálás lényege is. Ez azt jelenti, hogy a középszintű érettségire való felkészítés során elegendő felsorolásszerűen ismertetni a természetes poliéneket.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés V. feladatából:

Melyik sorban találhatók kizárólag monoszacharidok?

A) fruktóz, glükóz, szacharóz

B) fruktóz, glükóz, ribóz

C) szőlőcukor, répacukor, gyümölcscukor

D) glükóz, cellobióz, szacharóz

E) ribóz, cellulóz, glükóz

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
3.6. Szénhidrátok Csoportosítás	Fogalmi szint	mono-, di- és poliszacharidok
3.6.1. Monoszacharidok – Összegképlet	Fogalmi szint	CnH2nOn (3 ≤ n ≤ 7)
3.6.1.3. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz	Fogalmi szint	összegképletük, a nukleotidok építőkövei
3.6.1.4. Glükóz (szőlőcukor)	Fogalmi szint	összegképlet
3.6.1.5. Fruktóz (gyümölcscukor)	Fogalmi szint	összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban

A helyes válasz kiválasztásához a szénhidrátok csoportba sorolását kell tudni, ami követelményként konkrétan nem is szerepel, de a tananyag/követelményrendszer felépítéséből logikusan következik ennek ismerete.

c) Ebben a sorban tüntettük fel azokat a fogalmakat is, amelyek ismerete nélkülözhetetlen bizonyos, magasabb műveleti szinteken megkövetelt összefüggések magyarázatához.

Példa:

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
Elektronszerkezet	Fogalmi szint	atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj, energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár, telített és telítetlen héj, alhéj, vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet	alhéj és héj fogalma,
	Értse, értelmezze		az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján.
	Tudja		felírni alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát.

A középszintű érettségi során az elemek alapállapotú atomjai elektronszerkezetének megállapításához elegendő a Fogalmi szint sorában szereplő fogalmakat tudni. (Ezek önmagukban is számon kérhetők.) Elegendő például az s-, a p-, a d- és az f-típusú atompályákat kvalitatíve ismerni. Ennek megfelelően a Pauli-elv pontos fogalma sem kérhető számon az érettségi dolgozatban, azonban a középszinten vizsgázó diáknak is tudnia kell, hogy egy atompályán legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartózkodhat.

Megkülönböztettük azokat a fogalmakat is, amelyeknek definícióját is számon kérhetik az érettségi vizsgán. Ilyen például a vegyértékelektron fogalma. Az atomtörzs, a héj és az alhéj kifejezések - amelyeket nem emeltünk ki a „fogalma” szóval - szerepelhetnek a feladatok szövegében, pontos definíciójuk viszont nem kérhető számon a középszintű vizsgán. Ugyanakkor emelt szinten már az „alhéj és héj fogalma” szerepel, tehát ezen a szinten ezek pontos definíciója is számon kérhető.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés V. feladatából:

Jelölje minden egyes feladat esetében az egyetlen hibátlan válasz betűjelét!

Az aminosavak:

A) mindig egy aminocsoportot tartalmaznak

B) vizes oldata savas kémhatású

C) proton felvételére és leadására is képesek

D) vizes oldata semleges kémhatású

E) mindig egy karboxilcsoportot tartalmaznak

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
3.5.2. Aminosavak – Tulajdonságok	Fogalmi szint	amfotéria

Az aminosavakra vonatkozó helyes állítás kiválasztásához az aminosav fogalmának ismerete mellett a kémiai tulajdonságokon belül az amfoter sajátságot kell tudni és érteni. A kémhatás nem kérdezhető, bár a helyes válasz megadásához tudni kell, hogy az aminosavak nem feltétlenül savas kémhatásúak (amire az elnevezésből lehetne következtetni), illetve semlegesek (ami az amfoter jellegből esetleg következtethető lenne).

7.2.2. Összefüggések, fontosabb kísérletek értelmezése

Külön tevékenységként tüntettük fel az összefüggéseket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamat során részletesen meg kell magyarázni a tanulóknak.

a) Ebben a sorban szerepelnek a legfontosabb összefüggések, folyamatok, amelyek megértéséről az érettségi vizsgán számot kell adniuk a tanulóknak. A különböző jelenségek értelmezése során az összefüggéseket megfelelő kémiai egyenletekkel kell illusztrálniuk. Az összefüggéseket az Fogalmi szint sorokban felsorolt fogalmak felhasználásával kell kifejteniük.

Példa:

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
Az ionok	Fogalmi szint	kation fogalma, anion fogalma	ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége.
	Értse, értelmezze	a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).	az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot, az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben.
	Tudja	jelölni elemek kationjait és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.	összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint. összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét.

Minden vizsgázónak fel kell tudnia írni a kationok képződését egy tetszőleges (feltehetően a tanórán ismertetett) példaegyenlettel. Egy emelt szintű érettségire jelentkező vizsgázónak azt is értenie és tudnia kell, hogy a periódusokban, illetve a csoportokban hogyan változik az ionizációs energia. Az azonban már magasabbrendű műveletet jelent, ha a feladatlap által konkrétan megnevezett elem atomjából kell a megfelelő ion képződését megadni. Ugyancsak az értésnél magasabb szint, amikor a kérdésben konkrétan megadott elempárról kell eldönteni, hogy melyiknek nagyobb az ionizációs energiája.

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
sók hidrolízise	Értelmezze	a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.
	Tudja		megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását, jelölni a folyamatot ionegyenlettel.

Az érettségire való felkészítés során a hidrolízist a tanár tetszőleges példákon keresztül mutatja, mutathatja be. Ezek között azonban mindenképpen szerepelnie kell az ammónium-kloridnak és a nátrium-karbonátnak. A középszintű érettségi dolgozat e nehéz fogalmat csupán a két megjelölt vegyület hidrolízisének értelmezésével (kémhatás megadása, ionegyenletek, magyarázat) kérheti számon.

Csak az emelt szintű érettségi vizsga feladatsora tartalmazhat kérdést valamely - az ammónium-kloridtól és a nátrium-karbonáttól eltérő - só vizes oldatának kémhatására. Ennek megválaszolása azonban már az ismeretek alkalmazását igényli.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés III. feladatából:

Fejezze be a reakcióegyenleteket, ha lejátszódik kémiai reakció! Milyen a folyadék kémhatása?

H₂O + H₂O

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
1.5.4. A kémiai reakciók típusai
1.5.4.1. Sav-bázis reakciók	Fogalmi szint	sav-bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és bázis erősség	savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok
	Értse, értelmezze	a Brönsted féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget	Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal, valamint a Ks és Kb kapcsolatát

A víz amfotériáját bemutató egyenlet a sav-bázis reakciók témakörben szerepel, a feladatban az egyenlet befejezésével, illetve a kémhatás megadásával arról kell számot adniuk a tanulóknak, hogy értik a vízmolekulák között lejátszódó reakció lényegét, és így a tiszta víz kémhatását.

Példa emelt szinten:

Tekintsük a három szénatomos, nyílt láncú, telített, egyértékű aminokat! Miért a trimetil-amin forráspontja a legalacsonyabb?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
3.5.1. Aminok – Tulajdonságok	Értelmezze		az op., a fp. és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát

Az aminok ismerete csak emelt szinten követelmény. Az egyértékű, telített, nyíltláncú aminok felírását követően érteni kell az aminok forráspontjainak változását az amin rendűségétől függően.

b) E kategóriába kerültek azok a kísérletek is, amelyekkel tanári demonstráció vagy
tanulókísérlet során - megfelelő felszerelés híján esetleg ábra alapján - meg kell ismerkedniük a jelölteknek. Ezeket a kísérleteket, azok értelmezését tehát csupán tudniuk kell a tanulóknak.

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
2.5.2.1 Ammónia (NH3)
– Anyagszerkezet	Értse	a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát.
– Tulajdonságok	Fogalmi szint	szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság
	Értelmezze	az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet.
	Tudja értelmezni	az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

A vizsgázónak pontosan tudnia kell a szökőkútkísérlethez felhasznált eszközöket, a kísérlet végrehajtásának lépéseit, a várható tapasztalatokat, és ezek alapján kell magyarázatot adnia az észlelt jelenségre.

Bármely más, az ammóniával kapcsolatos kísérlet alkalmazás szinten kérhető számon. Ekkor a feladatnak tartalmaznia kell a kísérlet részletes leírását (esetleg a tapasztalatokat is), s a vizsgázónak csupán a várható eredményeket, illetve a tapasztalatok magyarázatát kell megadnia.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés VI. feladatából:

Kémiaórán szén-dioxiddal kísérletezünk. Egy 2,00 g tömegű mészkődarabra (CaCO₃) sósavat öntünk. A keletkező gáz egy részét felfogjuk üveghengerben, a másik részét meszes vízbe vezetjük.

a) Írja fel a mészkő és a sósav reakciójának egyenletét!

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2)
– laboratóriumi előállítás	Tények, fogalmak, információk	mészkőből sósavval
	Értse	a laboratóriumi előállítás egyenleteit

A feladatban a CO₂ laboratóriumi fejlesztéséről tanultakat, az előállítás reakcióegyenletét kell ismerni, érteni.

Példa:

Milyen folyamatok játszódnak le a NaCl-oldat higanykatódos elektrolízisénél?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
1.5.5.2. Elektrolízis	Fogalmi szint	az elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise
	Értse	az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferencs elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.	az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2- és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

A nátrium-klorid-oldat higanykatódos elektrolízisekor lejátszódó folyamatok, reakcióegyenletek értése elegendő a feladat megoldásához. A feladat a reakcióegyenlet felírását konkrétan nem kéri, de a helyes egyenletek felírása is jó válasz a kérdésre. Reakcióegyenlet felírása nélkül szövegesen is elegendő leírni, hogy mi játszódik le és milyen termékek keletkeznek.

7.2.3. Az ismeretek, összefüggések alkalmazása

Külön sorban szerepelnek azok a tevékenységek, amelyeket a feltüntetett tények, fogalmak, illetve összefüggések alapján kell megoldania a vizsgázónak. Ezek elmélyítéséhez célszerű a tanítási folyamatba gyakorló órákat tervezni.

a) Ebben az oszlopban szerepelnek azok az összefüggések, illetve egyenletek, amelyeknek lényegét az Összefüggések, fontos kísérletek-nél megjelölt összefüggés alapján valamely tetszőleges (vagy ott megjelölt) példán keresztül tárgyalni kellett a tanórán.

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
1.5.5.1 Galvánelem	Fogalmi szint	a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése.	standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.
	Jelölje	a Daniell-elemet.
	Értelmezze és jelölje	az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben.
	Értse	az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvenelemek környezetvédelmi vonatkozásait.	a standard hidrogénelektród felépítését.
	Tudja jelölni	egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.
	Tudjon értelmezni		egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban.
	Tudja megbecsülni	a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján.

Az érettségi vizsga tartalmazhat kérdést a Daniell-elemtől eltérő fémekből álló, standard galvánelemmel kapcsolatosan. Ehhez a tanítás-tanulás folyamatába célszerű betervezni olyan órákat, amelyen a tanulók több példán keresztül gyakorolják azt, hogy mi alapján lehet eldönteni a galvánelemekben lejátszódó folyamatokat.

Példa középszinten:

A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok viselkednek bázisként?

CO₃^2–(aq) + H₂O(f) HCO₃^–(aq) + OH^–(aq)?

A) csak a CO₃^2–

B) csak a H₂O

C) a CO₃^2– és a HCO₃^–

D) a CO₃^2– és a OH^–

E) a HCO₃^– és a H₂O

Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés III. feladatából:

A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok viselkednek savként?

PO₄^3–(aq) + H₂O(f) HPO₄^2–(aq) + OH^–(aq)

A) csak a PO₄^3–

B) csak a H₂O

C) a PO₄^3– és a HPO₄^2–

D) a PO₄^3– és a OH^–

E) a H₂O és a HPO₄^2–

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
1.5.4.1. Sav-bázis reakciók	Fogalmi szint	sav-bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és bázis erősség.	savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.
	Értse, értelmezze	a Brönsted féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget.	Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal, valamint a Ks és Kb kapcsolatát.
	Tudja felismerni	a Brönsted-féle sav-bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4^+, a CO3^2– és a víz reakciójában.	a Brönsted-féle sav-bázis párokat többértékű savak és a víz reakciójában, a Brönsted-féle sav-bázis párokat egyéb (pl. CO3^2– + H3O^+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav-bázis reakciókat megadott példák alapján.

A sav-bázis párokat középszinten a követelményrendszerben megadott CO₃^2– és H₂O reakciója esetén kell megadni, és nem szerepelhet feladatban pl. az CH₃COO^– + H₂O reakciójára vonatkozó hasonló kérdés. Emelt szinten már bármely egy vagy többértékű sav vagy bázis, így pl. a PO₄^3– + H₂O reakció esetén is feltehető a kérdés.

b) E kategóriába kerültek a számítási feladatok, amelyek a mennyiségi ismeretek valamilyen szintű alkalmazását kérik számon. A számításokban a feladat kémiai tartalma is többnyire új szituációban történő alkalmazást jelent.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés V. feladatából:

Egy oldat 5,0 tömegszázalékos, ha

A) 50 g-ja 5,0 g oldott anyagot tartalmaz

B) 50 cm³ oldatban 2,5 cm³ oldott anyag van

C) 50 cm³ oldatban 2,5 g oldott anyag van

D) 150 g oldatban 7,5 g oldott anyag van

E) 80 g vízben 4 g oldott anyag van

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
4.3. Oldatok, elegyek, keverékek
Oldatok, elegyek, keverékek összetétele	Fogalmi szint	tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiség-százalék (mólszázalék); anyagmennyiség-koncentráció jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva	tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (moltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége
	Értse	a következő összefüggéseket: % (m/m) % (V/V) % (n/n) cB =	a következő összefüggéseket: wB = φB = xB = ρB =
	Tudja alkalmazni	a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiség-koncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.	a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban, folyadékelegyeknél térfogati kontrakciót, az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, por-keverékek és oldatok összetételével kapcsolatban, a tömegkoncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

A helyes válasz kiválasztásához a tömegszázalék fogalmát kell ismerni, alkalmazni.

Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés VII/3. feladatából:

20 °C hőmérsékleten a telített kalcium-klorid oldat 42,63 tömeg%-os. Telített oldat úgy készíthető, hogy 50,00 g vízben oldunk 264,8 g kristályvíztartalmú CaCl₂-ot. Mi a kristályvíztartalmú vegyület képlete?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
4.3. Oldatok, elegyek, keverékek Egyéb oldatokkal kapcsolatos feladatok
	Tudja	hogyan kell oldatot készíteni: – vízmentes anyagból és oldószerből – hígítással, töményítéssel – keveréssel	hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból
	Tudja alkalmazni	a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gáz-elegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban, az anyagmennyiség-koncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.	a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban, a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban, folyadékelegyeknél térfogati kontrakciót, az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, por-keverékek és oldatok összetételével kapcsolatban a tömegkoncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság hőmérséklet-függésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén
	Tudja	átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

A tömegszázalékkal és a kristályvizes sóból való oldatkészítéssel kapcsolatos összefüggések együttes alkalmazása vezet a feladat megoldásához.

c) Itt szerepelnek azok a kísérletek is, amelyek a természetben megfigyelhető jelenségeket, az anyagok tulajdonságait igazolják. Ilyen jellegű kísérletekkel a tanórán - tanári demonstráció vagy tanulókísérlet keretében - találkozniuk kell a diákoknak. Az érettségi dolgozatban szereplő leírás alapján a megadott tapasztalatot kell értelmezni vagy (elsősorban emelt szinten) meg kell becsülni a kísérlet eredményét. Mindezekhez a korábbiakban felsorolt fogalmakat, összefüggéseket, illetve más témakörökben tanult összefüggéseket kell felhasználnia a vizsgázónak.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés VI. feladatából:

Kémiaórán szén-dioxiddal kísérletezünk. Egy 2,00 g tömegű mészkődarabra (CaCO₃) sósavat öntünk. A keletkező gáz egy részét felfogjuk üveghengerben, a másik részét meszes vízbe vezetjük.

Mi történik és miért, ha a gázt meszes vízbe vezetjük? Írja fel a reakcióegyenletet! Hány g termék keletkezik, ha 1,00 dm³ standard nyomású, 25 °C-os gázt vezetünk a meszes vízbe?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2)
– Tulajdonságok	Értse	a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel.
4.4. Számítások a kémiai képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban
Sztöchiometria	Értse	a kémiai egyenlet jelentéseit.
	Tudja	használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban.	meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján.

A kémiaórán elvégzett kísérlet alapján kell a tapasztalatokat megfogalmazni. A lejátszódó folyamat egyenletét tudni és érteni kell, és ennek felírása ad lehetőséget a számítások elvégzésére az alapvető sztöchiometriai ismeretek alapján.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés VII. feladatából:

A termitreakcióban fém alumínium reagál vas(III)-oxiddal a következő kiegészítendő reakcióegyenlet szerint:

Al(sz) + Fe₂O₃(sz) = Al₂O₃(sz) + Fe(sz)

a) Rendezze a lejátszódó folyamat reakcióegyenletét! Számítsa ki a reakcióhőt!

b) Mekkora hő szabadul fel, ha 50,0 g alumínium reagál?

Δ_kH(Fe₂O₃) = –823 kJ/mol, Δ_kH(Al₂O₃) = –1670 kJ/mol

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
1.5.1.2. Reakcióhő	Fogalmi szint	reakcióhő fogalma, jelölése (ΔrH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele.
	Értse	a reakcióhő kiszámításának módját képződéshő adatok alapján.	a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetőségeit.
4.5. Termokémia	Tudja	meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.	használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióhő és képződéshő kiszámításához, meghatározni a reakcióhőt, a képződéshőt egyszerű körfolyamat segítségével.

Bár a feladat a termitreakción alapszik, a kísérlet pontos ismerete nem szükséges, mert a reakció lényegét kifejező egyenlet adott. Az egyenlet rendezését követően az egyenlet alapján a reakcióhő számítását képződéshőkből tudni és alkalmazni kell.

Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés VII/2. feladatából:

Egy rézből és ezüstből álló ötvözet összetételét szeretnénk meghatározni. Az ötvözet 23,5 g-os mintáját tömény salétromsavban feloldottuk, majd az oldatot (a gáz eltávozása után) felhígítottuk, majd 10,0 A-es átlagos áramerősséggel 4825 másodpercig elektrolizálva választottuk le az oldatban levő összes fémiont. Mekkora volt az ötvözet tömegszázalékos összetétele?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) – kémiai tulajdonságok	Értse	a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal.	az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók egyenleteit.
1.5.5.3. Elektrolízis	Értse	az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katód-folyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.	az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2- és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.
4.8. Elektrokémia	Tudja alkalmazni	az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban.	a feladatban megadott, illetve tanultakból kikövetkeztethető elektródfolyamatokat egyszerű sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektród-folyamatok esetén.

A feladat első lépéséhez elegendő annak ismerete, hogy az ezüst és a réz is oldódik tömény salétromsavban (az egyenletek felírására nincs szükség). A keletkező híg oldatban az elektrolízis során lejátszódó folyamatokra az elektrolízisre vonatkozó általános szabályok alapján lehet következtetni. A számítás elvégzéséhez pedig az elektrolízis mennyiségi törvényeinek alkalmazásán túl a tömegszázalék ismeretére, alkalmazására van szükség.

7.2.4. Több témakörhöz tartozó ismeret összekapcsolása, alkalmazása

Számos feladat – esettanulmány, elemző feladat, táblázatos feladat, számítási feladatok stb.– megoldása azt igényli, hogy a tanulók a különböző témakörökben tanult fogalmakat, összefüggéseket összekapcsolják, összehasonlítsák.

a) Ebbe a kategóriába tartozik a különböző témakörökben megtanult ismeretek együttes alkalmazása, összehasonlítása. Ez néhány esetben a követelményrendszerben konkrétan meg is fogalmazódik.

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
3.4.1.1. Alkoholok	Fogalmi szint	alkohol fogalma.
– Tulajdonságok	Tudja	viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz.	becsülni különböző alkoholok fp- és op.-viszonyait, oldhatóságát.

Középszinten el kell tudni döntenie a vizsgázónak, hogy pl. az etanol vagy a propán olvadáspontja és forráspontja-e a magasabb, míg emelt szinten több alkohol és alkán olvadás- és forráspontjának sorrendbe állítása vagy megadott értékek megfelelő alkoholhoz és alkánhoz való rendelése is számon kérhető. Mindkét esetben az alkánokról és az alkoholokról tanult ismereteket is fel kell idézni ahhoz, hogy a megfelelő összehasonlítást elvégezze a tanuló.

Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés V. feladatából:

Tekintsük a három szénatomos, nyílt láncú, telített, egyértékű aminokat!

Melyiknek a legalacsonyabb a forráspontja (a vegyület nevével válaszoljon)? Miért?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok
– Tulajdonságok	Fogalmi szint		szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
	Értelmezze		az op., a fp. és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát.
	Tudja összehasonlítani		az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelő moláris tömegű alkánokéval.

A korábban szereplő példában („Miért a trimetil-amin forráspontja a legalacsonyabb?”) csak értelmezni kell a halmazszerkezeti okokat egy adott amin esetén, ebben az esetben azonban az egyértékű, telített nyíltláncú aminok felírását követően érteni és alkalmazni kell az aminok forráspontjainak változását az amin rendűségétől függően.

b) Ugyancsak a különböző témakörökben szerzett ismereteket kell alkalmazni és közöttük az összefüggést megtalálni számos összetett feladatokban. Ez konkrétan a követelményrendszerben nem fogalmazódik meg, de logikusan következik annak tartalmából. Ez elsősorban az emelt szintű feladatokban jelenik meg, mivel ez már a kémiai ismeretek egy magasabb szintű alkalmazását igényli.

Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés VI. feladatából:

Hogyan változik (nő, csökken vagy nem változik) a 0,1 mol/dm³ koncentrációjú KOH-oldat pH-ja, ha

– pH = 1-es HNO₃-oldatot öntünk hozzá?

– fémkáliumot dobunk bele?

– réz-szulfát-oldatot öntünk hozzá?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
4.7. Kémhatás	Tudja	alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H^+]-ja és [OH^–]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.	az egész számú pH-val kapcsolatos egyszerű számításokat erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén, a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai számításokat. a sav-bázis titrálással kapcsolatos feladatokat, a különböző pH-jú erős sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerű számításokat.
2.7.1. Az s-mező fémei
– Tulajdonságok	Értse	a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát.	peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal.
2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au)
– Ionjaik	Értse		a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-dal, illetve ammóniaoldattal (csapadék, illetve komplexképződés).

A feladatban az oldat [OH^–] koncentrációjának változására kell következtetni a lejátszódó reakciók alapján. A feladat az ismeretek szintézisét igényli, hiszen fel kell ismerni, hogy itt a közömbösítéskor végbemenő folyamatokat, a nátrium vízzel/híg lúggal történő reakcióját és a CuSO₄ - NaOH között lejátszódó reakciót kell alkalmazni, és ebből megállapítani, hogy változik-e és hogyan az oldat [OH^–] koncentrációja.

c) A grafikonok, táblázatok, periódusos rendszer használatára vonatkozóan is szerepelnek követelmények. Általánosan elvárható a grafikonokból, táblázatokból nyerhető információk és a tanult ismeretek alkalmazása, a közöttük levő összefüggések felismerése, következtetések levonása.

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
1.4.2.4. Homogén rendszerek	Fogalmi szint	elegy, oldat.
– Oldatok	Tudjon	elemezni oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.	oldhatósági grafikonokat készíteni.

Középszintű vizsgán a feladat kérdései vonatkozhatnak grafikonból leolvasható adatokra, például az oldhatóság hőmérsékletfüggésére adott oldott anyag esetén, az oldhatóság változásának mértékére, táblázatból kikereshető oldhatósági adatra stb.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés II. feladatából:

A,B,C,D egy-egy elem alapállapotú atomjainak elektronszerkezetét jelöli:

A: 1s²2s²2p⁶3s¹

B: 1s²2s²2p⁶ 3s²3p⁶4s²

C: 1s²2s²2p⁴

D: 1s²2s²2p⁶3s²3p⁵

Vizsgáljuk meg a felsorolt elemek egymással alkotott vegyületeit!

A és D vegyületének a) hétköznapi neve: ……………….

b) vizes oldatának kémhatása: ………………

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
1.1. Atomszerkezet	Tudja alkalmazni	az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot.
2.3.2. Halogén-vegyületek
– Csoportosítás	Tudja	csoportosítani a tanult kloridokat.	csoportosítani a tanult halogenideket, felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.
2.3.2.2. Kősó (NaCl)
– Tulajdonságok	Fogalmi szint	szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

A feladat megoldásához többirányú ismeretre van szükség. Az A és D elemet a periódusos rendszer segítségével kell azonosítania a vizsgázónak, felhasználva, hogy az elektronszerkezetből az elektronszám, így a protonszám és a rendszám is meghatározható, majd a két elemből létrejövő vegyületet (NaCl) kell felismerni, tudni annak hétköznapi nevét, és a nátrium-kloridról, illetve a sókról tanultak alapján következtetni vizes oldatának semleges kémhatására.

d) Az egyes témakörök esetén gyakran megfogalmazódik az a követelmény, hogy a tanult fogalmakat, összefüggéseket a tanulók mindennapi információkban is felismerjék, az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, vegyipari technológiák stb.) lényegét megértsék, az egyszerűbb logikai összefüggéseket értelmezzék.

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
2.3.2.1. Hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI)
– Előfordulás, előállítás, felhasználás	Tudja értelmezni	a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.	a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

A középszintű vizsgán a HCl-dal, az emelt szintű vizsgán az összes hidrogén-halogeniddel kapcsolatosan szerepelhet olyan szöveg, egyenlet, amelyben fel kell ismernie a tanulónak a kémiai információt, és azzal kapcsolatos kérdésekre a szöveg, illetve az adott témakörben tanultak felhasználásával tudnia kell válaszolni.

Példa a középszintű írásbeli próbamérés I. feladatából:

Olvassa el az alábbi szöveget!

1996. május. A berlini Potsdam téren bemutatják a Daimler-Benz konszern legújabb kisteherautóját, a Necar II-t, amelyet benzin helyett hidrogén és oxigén egyesüléséből keletkező villamos energia hajt. … Ez a kétféle gázt elválasztja egymástól, de mivel a hidrogén elektronokat akar leadni, az oxigén viszont elektronokat akar felvenni, a hártyán át villamos áram folyik. Az újfajta gépkocsi a szennyező kipufogógázok helyett vizet meg oxigént bocsát a levegőbe, és a hagyományos belső égésű motorokhoz képes kétszer nagyobb hatásfokkal alakítja át a tüzelőanyag vegyi energiáját villamossággá. ...

Válaszolja meg a szöveg tartalma, illetve a kémiában tanultak alapján a következő kérdéseket!

– Írja fel azt a kémiai folyamatot, ami a szövegben leírt energiatermelés alapja!

– Miért fontos, hogy az oxigént és a hidrogént megfelelő fóliával elválasszák egymástól?

– A gázüzemű vagy a fent említett kísérleti gépjármű szennyezi-e kevésbé a környezetet? Miért?

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
2.1. Hidrogén
– Tulajdonságok	Értse	a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végre-hajtásának módját, annak gyakorlati jelentőségét.	a reakcióit fémekkel.
Egyéb	Tudja használni	a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
3.10. Energia-gazdálkodás
– Alternatív energiaforrások	Tudja értelmezni	leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait.

A feladat megoldása során fel kell ismerni, hogy az energiatermelés alapja a hidrogén és oxigén reakciója, ami valójában szerepel is a szövegben. A hidrogén és az oxigén közötti reakció hevességének, az ún. durranógáz reakciónak az ismerete szükséges a második kérdés megválaszolásához. A harmadik kérdésre a válasz egyrészt a szövegből, másrészt a hidrogén, illetve a benzin égéstermékeinek ismeretében is logikusan kikövetkeztethető.

Példa az emelt szintű írásbeli próbamérés I. feladatából:

Olvassa el az alábbi szöveget!

… A klór elleni támadások legújabb célpontja a PVC. A PVC napjaink egyik legtöbbet használt polimerje. Jó tulajdonságainak (tartósság, tisztíthatóság) köszönhetően ablakkeretek, lefolyócsövek, palackok, gépkocsi ülések stb. készülnek belőle. A PVC elleni támadások alapja egyrészt az, hogy a gyártásához használt alapanyag rákkeltő hatású, másrészt a PVC-ből készült tárgyak égésekor mérgező gázok: a HCl és dioxinok (a dioxinok rendkívül mérgező vegyületek, pl. C₁₂H₄Cl₄O₃) kerülhetnek a levegőbe. …

Válaszolja meg a szöveg tartalma, illetve a kémiában tanultak alapján a következő kérdéseket!

– Mi a PVC kémiai elnevezése?

– Közvetlenül melyik vegyületből és milyen típusú reakcióval lehet előállítani PVC-t? Írja le a reakció egyenletét!

TÉMAKÖR		VIZSGASZINT
		Középszint	Emelt szint
3.3. Halogéntartalmú szénhidrogénekagok
– Kémiai reakciók	Fogalmi szint	polimerizáció (vinil-klorid).	Szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály.
– Egyéb	Tudja használni	a halogénezett szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
3.9.2.1. Polimerizációs műanyagok	Fogalmi szint	polietilén, plipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.	plexi és felhasználásuk.
	Tudja felírni		a polimerizáció egyenletét adott monomer esetén.
3.9.2.4. Egyéb	Tudja használni	a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

A kérdésekre a válasz a halogénezett szénhidrogének, illetve a polimerizációs műanyagok témakörben tanultak alapján adható meg, a feladatban szereplő szövegrészből nem következtethető ki. Ugyanakkor ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása tükrözi azt, hogy ezt a cikkrészletet elolvasva a tanuló a kémiai hátteret is érti-e.

Vissza a kétszintű érettségihez

Vissza a nyitó oldalhoz