7. Részletes vizsgakövetelmények*

1. Általános kémia

 

TÉMÁK

 

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

1.1 Atomszer­ke­zet

 

 

 

Atom

Fogalmi szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő),

a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nuk­leonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám.

 

 

Értse

az atom semlegességét.

 

 

Tudja alkalmazni

az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömeg­szám közti kapcsolatot.

 

Elem

Fogalmi szint

az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izo­tóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házas­pár), alkalmazásuk (pl. a gyó­gyászatban, a mű­szaki életben, a kormeghatá­rozásban), relatív atom­tömeg.

 

 

Értse

 

a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kap­cso­latot.

Elektronszerkezet

 

Fogalmi szint

 

atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elekt­ron­­szám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alap­álla­­potú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgáz­szer­kezet.

alhéj és héj fogalma; spin.

 

Értse, értelmezze

 

az atompályák elektronjainak maxi­má­lis számát, az alapállapotú atom elektronszerke­zetének kié­pü­lé­sét az alhéjak energe­tikai sorrendje alapján.

 

Tudja

 

 

felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél,

megállapítani a telített héjak és alhéjak számát.






A periódusos rendszer

Fogalmi szint

az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport.

mezők (s-, p-, d-, f-mező).

 

Értse

 

az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.

 

 

Tudja

 

alkalmazni a vegyértékelektron-szer­kezet és a perió­dusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben,

megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a perió­dusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-me­ző elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

Az atomok mérete

Fogalmi szint

az atommag és az atom méretviszonyai.

 

 

 

Értse

 

az atomméret változásait a periódusos rendszer fő­cso­portjaiban.

az atomméret változásait a periódusos rendszer perió­dusaiban.

 

Tudja össze­hasonlítani

a periódusos rendszer azonos főcsoport­jában lévő elemek atomsugarát.

a periódusos rendszer azonos periódusában lévő ele­mek atomsugarát.



Az ionok

 

Fogalmi szint

kation fogalma, anion fogalma.

 

ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mérték­egy­sége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége.

 

 

Értse, értelmezze

 

a kationok képződését atomokból, az anionok kép­ződését atomokból, elnevezésüket (-id).

az atomok és a belőlük képződő anio­nok, illetve kati­onok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rend­szerben.

 

Tudja

 

jelölni az elemek kationjait, és felírni képző­dési egyenle­tüket atomjaikból.

jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyen­letüket atomjaikból.

összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy pe­rió­dusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint.

összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egye­ző elektronszer­kezetű ionok méretét.

Elektronegativitás (EN)

Fogalmi szint

elektronegativitás fogalma (Pauling).

 

Értse

az EN változását a periódusos rendszerben.

 

 

Tudja

 

összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy pe­rió­­dusba tartozó elemek EN-át,

alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

 


1.2 Kémiai kötések

 

 

 

Elsőrendű kémiai kötések

Fogalmi szint

ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.

 

Értelmezze

 

Értse

az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa vá­lasztott példán bemutatva.

mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát.

 

 

Tudja

 

a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét.

 


Másodrendű kémiai kötések

Fogalmi szint

diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsön­hatás, hidrogénkötés.

 

 

Értse

 

 

Értelmezze

a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus köl­csön­hatás kialakulását,

a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit.

a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.

 


1.3 Molekulák, összetett ionok

 

 

 

Molekula

 

Fogalmi szint

molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elekt­ron­pár.

 

 

A kovalens kötés

 

Fogalmi szint

 

s- és p-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kova­lens vegyérték, kötési energia fogalma, mérték­egy­sége, kö­tés­polaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált p-kötés.

kötéstávolság fogalma.

 

Értse, értelmezze

 

a s- és a p-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a több­szörös kötés jellemzőit, a delokalizált p-kötést a benzol mo­le­kulája alapján.

a p-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit.

 

 

Tudja

 

ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a mole­kulákban,

megállapítani a vegyértéket a molekulákban,

megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alap­ján­.

 

A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint

elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása.

 

 

Értelmezze

 

egy­szerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.),

a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás).

a molekula alakját meghatározó tényezőket:

– a ligandumok száma,

– a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma.

 

Tudja

 

megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulák­ban,

megállapítani a molekulák polaritását.

megállapítani a molekulák téralkatát,

megállapítani adott képletű molekula polaritását.


Összetett ionok

Fogalmi szint

összetett ion fogalma.

komplex ion fogalma.

 

Értse

 

összetett ionok képződésének lehetőségeit:

a)   a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téral­katát,

b)   az oxosavakból levezethető összetett ionok (kar­bonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és ammin-komplexének példáján.

 

Tudja

 

 

megállapítani az összetett ionok szer­kezetét (értel­me­zés delokalizált elektro­nokkal), téralkatukat,

al­kal­mazni a komplex ionok, a központi ion és a li­gan­­dumok töltése közti összefüggést megadott pél­dák esetében.


1.4 Anyagi halmazok

 

 

 

Anyagi halmaz

 

Fogalmi szint

anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis.

 

 

Tudja

 

besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, il­letve a komponensek anyagi minősége (elem, ve­gyü­let) szerint.

besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint.

Állapotjelzők

 

Fogalmi szint

jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standard­állapot”).

standard nyomás és 0 °C.



Halmazállapotok, halmazállapot-változások

Fogalmi szint

gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék hal­mazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristá­lyos állapot, halmazállapotváltozások.

a folyadékok további általános jellemzői (felületi fe­szültség, viszkozitás).

 

Értse, értelmezze

 

a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gá­zok­­­ra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság),

az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jel­lem­zőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és össze­nyom­hatat­lanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kap­csolatot,

a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekula­rá­csos anyagok forráspontjának alakí­tásá­ban.

 

 

 

 

 

Tudja

 

adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

 

egyszerű kísérletek értelmezését (a felü­leti feszült­ség­­­­­­gel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolat­ban); 

forráspontviszonyok becslésével értel­mezni a forrás­­pont és a molekulák kö­zötti kötőerők kapcso­latát.


1.4.1 Egykom­po­nen­sű anyagi rendszerek

 

 

 

1.4.1.1 Kristály­rácsok

 

Fogalmi szint

rácsenergia.

elemi cella, koordinációs szám.

Tudja besorolni

az elemeket és vegyületeket a megfelelő rács­típusba.

 

– Ionrácsos kristályok

 

Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

 

Értse, értelmezze

az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.

 

 

– Atomrácsos kristályok

Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

 

Értse, értelmezze

a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anya­gok jellemzőit.

 

 

a SiO2 rácsának szerkezetét.

 

– Fémrácsos kristályok

Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

 

Értse, értelmezze

a fémrácsos anyagok jellemzőit.

 

 

 

Tudja értelmezni

 

a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai ada­tok alapján.


– Molekularácsos kristályok

Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

 

 

Értse, értelmezze

a molekularácsos anyagok jellemzőit.

 

 

Tudja értelmezni

 

 

a másodlagos kötőerők típusa, az olva­dás- és forrás­pontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alap­ján.


1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rács­tí­pu­sok között

Értelmezze

 

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

 

a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.

1.4.2 Többkom­po­nensű rend­sze­rek

 

 

 

1.4.2.1 Csoporto­sítás

Fogalmi szint

homogén, heterogén és kolloid rendszer.

 

 

 

Értse

 

a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a disz­per­gált részecske mérete).

 

1.4.2.2 Diszperz rendszerek

 

Fogalmi szint

a diszperz rendszerek fajtái a kompo­nensek hal­maz­állapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió).

 

 

Tudjon értelmezni

Tudja besorolni

 

egyszerű kísérleteket.

a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba.

 

1.4.2.3 Kolloid rendszerek

 

Fogalmi szint

 

a vizes alapú kolloidok fajtái (asszo­ciációs és makro­molekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes ala­pú kolloidok csoportosítása a részecskék között fel­lépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorp­­ció és deszorpció, fajlagos felület.

 

 

Értse, értelmezze

 

 

a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérje­oldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit.

 

Tudjon

 

Tudja

példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.

 

 

értelmezni a szol–gél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján.

1.4.2.4 Homogén rendszerek

Fogalmi szint

elegy, oldat.

 

 

 

Értse

 

 

a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai köz­ti eltéréseket (térfogati kontrakció).


– Oldatok

Fogalmi szint

 

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése,

gázok oldhatóságának hőmérséklet­függése, anyagok exoterm és endoterm oldódása.

túltelített oldat, oldáshő fogalma.

 

Értelmezze

 

az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel,

ionkristályok oldódásának mechanizmusát,

az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.

a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hő­mér­sékletfüggésének felhasználását az anyagok át­kristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kap­csolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával.

 

Tudja

 

Tudjon

 

Tudja

alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet,

jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat,

használni oldhatósági táblázatokat.

 

 

oldhatósági grafikonokat készíteni.

 

megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia isme­retében.

 

Egyéb

Tudja használni

az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

 


1.5 Kémiai átalakulások

 

 

 

Kémiai reakció

Fogalmi szint

kémiai reakció fogalma, aktiválási energia.

 

 

Értse

 

a kémiai reakciók létrejöttének felté­teleit (ütközés, hatásos ütközés).

 

 

Tudja jelölni

az aktiválási energiát az energiadiagra­mon.

 

Képlet

Fogalmi szint

összegképlet fogalma és fajtái (tapasz­talati és mole­kulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elekt­ronképlet, konstitúciós képlet stb.).

 

 

Tudja megadni

 

a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve mo­le­kulaképletét.

 


Kémiai egyenlet

 

Fogalmi szint

sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás tör­vé­nye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve.

 

 

 

Értse, értelmezze

 

a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit,

az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alap­­elveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alap­elveit.

 

 

Tudja

az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.

felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyen­le­te­it.

1.5.1 Termo­kémia

 

 

 

1.5.1.1 A folya­ma­tok energia­vi­szonyai

Fogalmi szint

endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram.

 

Értse

 

a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai re­ak­ciókat kísérő energia­változások exoterm vagy en­doterm jellegét.

 

 

Tudja ábrázolni

energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait.

 

1.5.1.2
Reakcióhő

 

Fogalmi szint

reakcióhő fogalma, jelölése (rH), mértékegysége, elő­­jele; képződéshő fogalma, jelölése, mérték­egy­sége; Hess tétele.

 

 

Értse

 

a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján.

a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energia­meg­maradás) és alkalmazásának lehetőségeit.

 

Tudja

ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

 

felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét,

meghatá­rozni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján.


1.5.2 Reakció­kine­tika

 

 

 

1.5.2.1 Reakció­sebesség

 

Fogalmi szint

 

a reakciók csoportosítása sebességük szerint,

a koncentráció változtatásának hatása a reakció­sebességre (homogén reakció esetében),

a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

 

 

Értelmezze

 

 

a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján,

a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását.

 

Tudja elemezni

a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

 

1.5.2.2 Katalízis

Fogalmi szint

katalizátor fogalma.

 

 

Értelmezze

a katalizátor hatását.

 

 

Tudja ábrázolni

a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és kata­lizátor alkalmazása esetén.

 


1.5.3 Egyensúly

 

 

 

1.5.3.1 Megfor­dít­­ható reakciók

Értse

a megfordítható folyamat lényegét.

 

1.5.3.2 Egyensúly

 

Fogalmi szint

 

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi kon­centráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeg­hatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyen­súlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).

 

 

Értelmezze

 

a dinamikus egyensúly kialakulását,  az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2  2 NH3

és a H2(g) + I2(g)  2 HI(g) reakción,

a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát.

 

 

Tudja

 

felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folya­matra megadott reakcióegyenlet alapján.

értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében.

 


1.5.4 A kémiai reakciók típusai

 

 

 

1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

 

Fogalmi szint

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség,

Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és bá­ziserősség.

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.

 

Értse, értelmezze

 

a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját,

kvalitatíve a sav- és báziserősséget.

Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal;

a sav- és báziserősség, valamint a Ks és Kb kapcso­latát.

 

Tudja felismerni

 

 

 

Tudja értelmezni

a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a víz reakciójában.

 

a Brönsted-féle sav–bázis párokat többértékű savak és a víz reakciójában,

a Brönsted-féle sav–bázis párokat egyéb
(pl. CO32– + H3O+) reakciókban,

az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján,

a nemvizes közegben végbemenő savbázis reak­ció­kat megadott példák alapján.


– A vizes oldatok kémhatása

Fogalmi szint

a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízion­szorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás.

 

 

 

Értelmezze

 

az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vo­natkoz­tatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész szá­mú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával.

a vízionszorzatot (levezetéssel együtt).

 

 

Tudja

 

megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lú­gos­­ság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kém­hatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígítása­kor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát.

értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyel­tolódást,

megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázis­ból készült, azonos kon­centrációjú oldatok pH-vi­szo­nyát.

– Sav–bázis indi­ká­torok

Fogalmi szint

univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz.

metilnarancs.

Tudjon értelmezni

 

Tudja megadni

egyszerű kémcsőkísérleteket a kémha­tás vizs­gá­la­tá­val kapcsolatban (univer­zál indikátor és pH papír hasz­­nálatával).

a tanult indikátorok várható színét a különböző kém­hatású oldatokban.

 


– Közöm­bösítés

Fogalmi szint

 

semlegesítés.

 

Értse

 

a közömbösítés lényegét ionegyenlettel,  a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nem­fém-oxidok és lúgoldatok reakcióit.

a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot,

a sav–bázis titrálás elvi alapjait.

 

Tudjon jelölni

lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel.

 

– Sók hidrolízise

Értelmezze

a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

 

 

Tudja

 

 

megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes olda­tuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel.


1.5.4.2 Elektron­átmenettel járó reakciók

Fogalmi szint

oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukáló­szer fogalma, oxidációs szám fogalma.

 

Értelmezze

 

Értse

az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján.

az oxidációs szám kiszámításának szabályait.

 

 

az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit.

 

Tudja

 

 

 

 

 

 

Tudjon elemezni

értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxi­dáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban,

kiszámítani az oxidációs számokat mo­lekulákban, összetett ionok­­ban, megállapítani az oxidáció és re­duk­ció fo­lya­­matát, valamint az oxidálószert és redu­ká­lószert oxi­dá­ciósszám-változás alapján.

egyszerű kísérleteket a redoxireak­ciókkal kapcso­lat­ban.

rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket.


1.5.4.3 Egyéb, vi­zes oldatban vég­bemenő kémiai reakciók

Fogalmi szint

csapadék, gázfejlődés.

komplexképződés.

Értelmezze

 

a csapadékképződési reakciókat és a gáz­fejlődési reakciókat konkrét példán.

ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat,

a komplexképződési reakciókat konkrét példán,

ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat.

 

Tudja felírni

 

 

 

 

Tudjon elemezni

a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchio­metrai egyen­leteit.

 

 

 

vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísér­leteket.

a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplex­kép­ző­dési reakciók sztöchiometrai és ion­egyenletét a ta­nult, illetve megadott képletű komp­lexek esetében,

gázfejlődéssel járó reakciók ionegyenletét.

 

1.5.4.4 Egyéb reakciók

Fogalmi szint

egyesülés, bomlás, disszociáció.

 

Tudja besorolni

a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakció­típusba.

 

 

 

 


1.5.5 Elektro­ké­mia

 

 

 


1.5.5.1 Galván­elem

 

Fogalmi szint

 

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód,

elekt­ro­motoros erő fogalma, jele, mértékegysége,

stan­dardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hid­­rogénelektród, jelölése, standard fémelektród, je­lö­­lése.

standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.

 


 

Jelölje

Értelmezze és jelölje

 

Értse

a Daniell-elemet.

 

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben.

az elektromotoros erő és a standard­potenciálok kap­csolatát, a standard fémelektród felépítését, a gal­ván­ele­mek környezetvédelmi vonatkozásait.

 

 

 

 

a standard hidrogénelektród felépítését.

 

Tudja jelölni

 

egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a fo­lyamat bruttó egyenletének felírásával.

 

 

Tudjon értelmezni

 

 

egyszerű kísérleteket a galvánelemek­kel kapcsolat­ban.

 

Tudja meg­be­csülni

a redoxireakciók irányát a standard­potenciálok össze­hasonlítása alapján.

 



1.5.5.2 Elektro­lízis

Fogalmi szint

elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellá­ban, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise.

 

 

Értse

 

az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katód­fo­lya­matot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel tör­ténő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kén­sav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövet­kez­tethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektro­lí­zi­­sének folyamatait.

 

Tudja jelölni

 

egyenle­ttel az elektrolízis anód- és katódfolyama­tát megadott végtermékek esetében.

 

 

 

Tudja megállapítani

 

az oldatban bekövetkező változásokat  (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.).

1.5.5.3 Az elekt­ro­lízis mennyi­ségi vi­szonyai

Fogalmi szint

 

Faraday I. és II. törvénye.

 

 

Értelmezze

az elektrolízis mennyiségi törvényeit.

 

 

1.5.5.4 Egyéb

Tudja használni

a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelen­sé­gek, információk értelmezésében.

 

 

Vissza a kétszintű érettségihez

Vissza a nyitó oldalhoz



* Megjelent a 40/2002. számú Miniszteri rendelet mellékletében.